A Barrett-nyelőcső premalignustól az adenocarcinomáig terjedő elváltozásainak elemzése összehasonlító génhibridizációval

Bevezetés

A Barrett-nyelőcső a nyugati országok lakosságának 1–3%-át érinti, és nyelőcső-adenocarcinoma kialakulására hajlamosít. Barrett-szindrómában krónikus gastrooesophagealis reflux betegség (GORB) szövődményeként a nyelőcső laphámsejtjei hengerhámsejtekké alakulnak át. Az elmúlt 3 évtizedben az Egyesült Államokban minden más malignus betegségnél nagyobb mértékben növekedett a nyelőcső-adenocarcinomás esetek száma; Nagy-Britanniában a daganat incidenciája nyolcszorosára emelkedett. Ezekben az országokban az adenocarcinoma jelenleg az ötödik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat.

Patomechanizmusát tekintve a Barrett-metaplasia enyhe, majd súlyos dysplasiás állapoton keresztül alakul át adenocarcinomává. Bár pontosan nem ismert, hogy mekkora eséllyel fejlődik ki adenocarcinoma a metaplasiás nyálkahártya talaján, a tumor közeléből, illetve attól távolabbi nyelőcsőterületekről eltávolított szövetminták vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a daganat e szövettanilag jól definiálható elváltozásból alakul ki. Mivel azonban nem tudjuk, milyen gyakorisággal és mennyire gyorsan alakul át a metaplasia daganattá, a metaplasiás elváltozás jelenléte nem megfelelő biomarkere a malignus elfajulásnak. A folyamat pontos ismeretének hiányában lehetetlen előre megjósolni, mely betegek veszélyeztetettek, illetve mikor következik be a betegség progressziója.

Vizsgálatunk célja a Barrett-metaplasia dysplasiává, majd adenocarcinomává alakulását előrejelző genetikai elváltozások feltérképezése egy molekuláris citogenetikai vizsgálómódszer, az összehasonlító génhibridizáció alkalmazásával. A régebbi, paraffinba ágyazott, formalinnal fixált szövetmintákat univerzális oligonukleotid-primerekkel végzett teljes körű DNS-sokszorozás segítségével vizsgáltuk. Korábbi citogenetikai vizsgálatokban az 5q, 9p, 13q, 17p és 18q kromoszómák elváltozásait mutatták ki a Barrett-metaplasia progressziója folyamán. E kromoszómarégiókban rendre az APC, a p16, az Rb, a p53 és a DCC gének találhatók. Az 1. táblázat összefoglalja a Barrett-nyelőcső progressziójával kapcsolatban összehasonlító génhibridizációval nyert adatokat, valamint a betegség progressziója során eltűnő vagy megjelenő kromoszómakarok és/vagy teljes kromoszómák listáját.