A dohányzás elhagyása átmenetileg ronthatja a 2-es típusú diabéteszt
2-es típusú diabétesszel élő páciensek glikémiás kontrollja ideiglenesen, a súlygyarapodástól függetlenül romlott a dohányzásról való leszokást követő 2-3 évben.
A dohányzás megnöveli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyeit. Ugyanakkor számos tanulmány szerint a leszokás utáni 3-5. évben magasabb kockázat, mint a tovább dohányzó személyeknél. A leszokástól számított 10-12 év után viszont már ugyanakkora esély van a 2-es típusú diabétesz kialakulására, mint a soha sem dohányzó személyeknél.
Lycett D. és mtsai a Lancetben nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a leszokás valóban összefüggésben áll-e a megváltozott diabétesz kontrollal, ez az összefüggés meddig áll fent, illetve, hogy kísérte-e súlyváltozás. Forrásként az Egyesült Királyság egy nagy házi orvosi adatbázisát a The Health Improvement Network” (THIN)-t használták. Retrospektív csoporttanulmányt készítettek a 2005. jan.1- 2010. dec. 31-ig tartó időszak adatai alapján. 10692 olyan felnőtt, dohányzó személyt válogattak be, akik 2-es típusú diabéteszben szenvednek. Kifejlesztettek egy többszintű regressziós modellt, amelynek segítségével vizsgálhatóak a leszokás, a dohánymentesség időtartama, a HbA1c-ben bekövetkezett változások és a súlyváltozás járulékos hatásai közötti összefüggések. 3131 személy (29%) szokott le a dohányzásról és maradt legalább egy évig dohánymentes. A potenciális zavaró tényezők kiigazítása után a HbA1c 0,21%-al növekedett meg (95% CI 0,17–0,25; p<0,001; [2,34 mmol/mol (95% CI 1,91–2,77)]) az első év folyamán. A dohánymentesen eltöltött időszak növekedtével a HbA1c elkezdett csökkenni, majd mintegy 3 év elteltével elérte a dohányzó személyek szintjét. A megfigyelt HbA1c növekedést nem befolyásolta a testsúly változása. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy 2-es típusú diabétesz esetén, a dohányzásról való leszokás és a glikémiás kontroll romlása összefügg. Ez a megromlott állapot 3 évig áll fent. Populációs szinten ez az ideiglenes romlás megnövelheti a mikrovaszkuláris komplikációk esélyét, és nemcsak azoknál, akiknek a súlya gyarapodott.