A ferritin védőhatása szepszisben

Annak ellenére, hogy a szepszis (a köznyelvben vérmérgezés) több halálesetért felelős, mint a szívinfarktus, a legtöbb ember számára mégis ismeretlen fogalom. Jelentősége óriási, mivel világszerte évi 18 millióan (tehát naponta mintegy 1400-an) hunynak el benne. Egyedül  az USA-ban 135 – 215 ezer esetet regisztrálnak évente, a betegek ellátására fordított költség pedig meghaladja a 7,6 – 17,4 milliárd eurót. Szepszis során a szervezet kontrollálatlan válaszreakcióját észleljük, amint próbál védekezni a kórokozók elterjedésével szemben, megakadályozni a szisztémás fertőzés kialakulását. Ilyen esetekben a szervezet immunrendszerének egyetlen feladata van, a mikróbák elpusztítása, amely sok esetben sikerül is, azonban közben megváltozik az életfontosságú szervek, szervrendszerek normál funkciója. Sokszor a szív, az agy, a máj vagy a vese szenved károsodást, de gyakori, hogy a szervezet hipotóniás válasza miatt károsodik az egyes szervek működése. A vérmérgezésre mindenki egyénileg reagál. A reakciót befolyásolja a fertőzés típusa, a beteg életkora és társbetegségei, valamint rengeteg egyéb – többek között genetikai tényező is. Potens antibiotikumok adása is eltérő válaszreakciókat eredményez. A betegek egy része gyorsan és jó eredményekkel épül fel, azonban sokan nem reagálnak a kezelésre.

Miguel Soares, portugál kutató szerint a kezelésre jól reagáló betegekben egy közös mechanizmus a létfontosságú szerveket tartja életben, míg a szervezet a szisztémás fertőzést „tolerálja”. A kutatók az ehavi Cell-ben megjelent munkájuk során állatkísérletes modellben térképezték fel ezt a toleranciamechanizmust. A kutatás kiindulópontjául különböző szövetek vasmetabolizmusát vizsgálták. A vasanyagcsere dinamikusan változik fertőzések esetén. Ahogy a vasanyagcsere intenzitása növekszik, a glukózmetabolizmusa csökken. A kutatók elmélete szerint a vasmetabolizmus szabályozásával a máj glukóztermelésre serkenthető, így lassabban merülnek ki a szervezet energiatartalékai. Az elmélet bizonyítása a ferritin segítségével történt. Laboratóriumi körülmények közt a szeptikus egerek egy részében fokozódott a ferritin termelődése, és e csoport tagjainak jobb volt a túlélési arányát. Azt is leírták, hogy szepszisben a vércukorszint a kezdeti emelkedést követően hamar lecsökken, nem csak a kísérleti állatikban, hanem az emberekben is, a mortalitás pedig a vércukorszint esésével párhuzamosan növekszik. Magasabb ferritinszint mellett a vércukorszint csökkenése nem olyan markáns, sőt sokszor el is marad. Utóbbi kedvező túlélési marker.

A ferritin glukóztermelésre gyakorolt hatása eddig kevéssé volt ismert. A kutatócsoport szerint a ferritinfehérje a májsejtekben genetikai változásokat indít be, nevezetesen fokozza a azon fokozza, a glukózanyagcseréjében résztvevő gének expresszióját. Ferritin jelenlétében konkrétan a glukóz-6-foszfát dehidrogenáz szintje egyértelműen emelkedik, hiányában viszont jelentősen csökken a glukózfelszabadulás mértéke.

Az ismertetett mechanizmusnak nincs köze a kórokozók elleni harchoz, inkább a létfontosságú szervek működését biztosítja. A szerzők a jövőben szeretnék elméletüket a terápiában is hasznosítani.

Forrás: Science Daily