A fertőzések sok rosszindulatú daganat okozói
A 2008-as adatok szerint a rosszindulatú daganatok miatti 7,5 millió haláleset közül körülbelül 1,5 millió eset olyan fertőzés következménye volt, mely megelőzhető vagy kezelhető lett volna.
A The Lancet Oncology internetes kiadásában nyilvánosságra hozott vizsgálatot vezető Catherine de Martel és Martin Plummer így fogalmaz: „A különféle vírusok, baktériumok és paraziták által okozott infekciók számítanak a rákbetegség legfontosabb megelőzhető okainak világszerte… A jövőben világszinten is jelentősen csökkenteni lehetne a rosszindulatú tumorokhoz kapcsolódó egyéni és társadalmi terheket, ha a mostaninál szélesebb körben élnénk a megelőzés közegészségügyi eszközeivel, köztük a védőoltásokkal, a biztonságos injekcióbeadási gyakorlattal és az antimikrobiális terápiákkal.”
A kutatók szisztematikus elemzés segítségével, világszerte nyolc régióban becsülték fel azon rosszindulatú daganatok százalékos arányát, melyek kialakulása valamilyen fertőzésre vezethető vissza. Kiszámították a populációnak tulajdonítható frakciókat (PAF, population attributable fraction), azaz az új rákos esetek azon hányadát, mely a specifikus expozíció kivédésével megelőzhető lett volna.
A különböző forrásokból – többek között a GLOBOCAN statisztikákból – nyert adatok alapján (melyek 184 országból 27 tumortípusra vonatkozóan szolgáltatnak információkat) az összes rosszindulatú daganat körülbelül 16 százaléka hozható összefüggésbe valamilyen infekcióval. A fejlődő országokban csaknem háromszoros volt a fertőzéshez kapcsolódó rákok incidenciaaránya, mint az iparilag fejlett államokban (az előbbiek esetében 22,9 százalék, szemben az utóbbiak esetében regisztrált 7,4 százalékkal).
A szerzők kiemelik, hogy az egyes régiók között is igen jelentős különbségek mutatkoznak a fertőzéshez kapcsolódó tumorok arányában: a tartomány alsó határát Ausztrália és Új-Zéland alkotja 3,3 százalékkal, a felső határt pedig Afrika szubszaharai területei 32,7 százalékkal.
„Az infekcióval összefüggő rosszindulatú daganatok jelentős része megelőzhető lenne, ami különösen a humán papillómavírus (HPV), a Helicobacter pylori és a hepatitis B és hepatitis C vírus okozta tumorokra igaz” – emelik ki a kutatók, majd hozzáteszik, hogy becsléseik szerint e négy fertőzés összességében 1,9 millió rákos megbetegedésért felelős, melyek legtöbbje a gyomrot, a májat és a méhnyakat érint. A méhnyakrák a nők csoportjában körülbelül felét alkotja a fertőzéshez kapcsolódó malignus tumoroknak, míg a máj- és gyomorrák több mint 80 százalékot képvisel a férfiak infekcióval összefüggő rákjai között.
A szerzők következtetése szerint: „Az ENSZ 2011-es irányelveiben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem fertőző betegségek megelőzése és kezelése. A nem fertőző betegségek közül legnagyobb számú és jelentőségű rákbetegségről azonban bebizonyosodott, hogy az esetek jelentős részében valamilyen fertőzésre vezethető vissza, ami azt jelzi, hogy a nem fertőző betegségek paradigmája túlhaladott, ezért változtatásra szorul.”
A bostoni Harvard Egyetem kutatója, Goodarz Danaei ezt írja a közleményhez kapcsolódóan megjelent szerkesztőségi kommentárban: „A becslések azt jelzik, hogy a kevésbé fejlett országokban a prevenciós és terápiás programokkal jelentős eredmények érhetők el a rákbetegség okozta globális terhek csökkentésében, és részben kiegyenlíthetők az egyes régiók és országok közötti különbségek is. Tekintettel arra, hogy hatásos és viszonylag olcsó vakcinák vannak a kezünkben a HPV- és HBV-fertőzések megelőzésére, a nagyobb betegségtehernek kitett államokban az egyre nagyobb átoltottsági arány elérésének kell prioritást kapnia az egészségügyi rendszereken belül.”
