hirdetés

A fertőzések sok rosszindulatú daganat okozói

A 2008-as adatok szerint a rosszindulatú daganatok miatti 7,5 millió haláleset közül körülbelül 1,5 millió eset olyan fertőzés következménye volt, mely megelőzhető vagy kezelhető lett volna.

hirdetés

A The Lancet Oncology internetes kiadásában nyilvánosságra hozott vizsgálatot vezető Catherine de Martel és Martin Plummer így fogalmaz: „A különféle vírusok, baktériumok és paraziták által okozott infekciók számítanak a rákbetegség legfontosabb megelőzhető okainak világszerte… A jövőben világszinten is jelentősen csökkenteni lehetne a rosszindulatú tumorokhoz kapcsolódó egyéni és társadalmi terheket, ha a mostaninál szélesebb körben élnénk a megelőzés közegészségügyi eszközeivel, köztük a védőoltásokkal, a biztonságos injekcióbeadási gyakorlattal és az antimikrobiális terápiákkal.”

A kutatók szisztematikus elemzés segítségével, világszerte nyolc régióban becsülték fel azon rosszindulatú daganatok százalékos arányát, melyek kialakulása valamilyen fertőzésre vezethető vissza. Kiszámították a populációnak tulajdonítható frakciókat (PAF, population attributable fraction), azaz az új rákos esetek azon hányadát, mely a specifikus expozíció kivédésével megelőzhető lett volna.

A különböző forrásokból – többek között a GLOBOCAN statisztikákból – nyert adatok alapján (melyek 184 országból 27 tumortípusra vonatkozóan szolgáltatnak információkat) az összes rosszindulatú daganat körülbelül 16 százaléka hozható összefüggésbe valamilyen infekcióval. A fejlődő országokban csaknem háromszoros volt a fertőzéshez kapcsolódó rákok incidenciaaránya, mint az iparilag fejlett államokban (az előbbiek esetében 22,9 százalék, szemben az utóbbiak esetében regisztrált 7,4 százalékkal).

A szerzők kiemelik, hogy az egyes régiók között is igen jelentős különbségek mutatkoznak a fertőzéshez kapcsolódó tumorok arányában: a tartomány alsó határát Ausztrália és Új-Zéland alkotja 3,3 százalékkal, a felső határt pedig Afrika szubszaharai területei 32,7 százalékkal.

„Az infekcióval összefüggő rosszindulatú daganatok jelentős része megelőzhető lenne, ami különösen a humán papillómavírus (HPV), a Helicobacter pylori és a hepatitis B és hepatitis C vírus okozta tumorokra igaz” – emelik ki a kutatók, majd hozzáteszik, hogy becsléseik szerint e négy fertőzés összességében 1,9 millió rákos megbetegedésért felelős, melyek legtöbbje a gyomrot, a májat és a méhnyakat érint. A méhnyakrák a nők csoportjában körülbelül felét alkotja a fertőzéshez kapcsolódó malignus tumoroknak, míg a máj- és gyomorrák több mint 80 százalékot képvisel a férfiak infekcióval összefüggő rákjai között.

A szerzők következtetése szerint: „Az ENSZ 2011-es irányelveiben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem fertőző betegségek megelőzése és kezelése. A nem fertőző betegségek közül legnagyobb számú és jelentőségű rákbetegségről azonban bebizonyosodott, hogy az esetek jelentős részében valamilyen fertőzésre vezethető vissza, ami azt jelzi, hogy a nem fertőző betegségek paradigmája túlhaladott, ezért változtatásra szorul.”

A bostoni Harvard Egyetem kutatója, Goodarz Danaei ezt írja a közleményhez kapcsolódóan megjelent szerkesztőségi kommentárban: „A becslések azt jelzik, hogy a kevésbé fejlett országokban a prevenciós és terápiás programokkal jelentős eredmények érhetők el a rákbetegség okozta globális terhek csökkentésében, és részben kiegyenlíthetők az egyes régiók és országok közötti különbségek is. Tekintettel arra, hogy hatásos és viszonylag olcsó vakcinák vannak a kezünkben a HPV- és HBV-fertőzések megelőzésére, a nagyobb betegségtehernek kitett államokban az egyre nagyobb átoltottsági arány elérésének kell prioritást kapnia az egészségügyi rendszereken belül.”

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (2 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
A hír nem új (ezeket az adatokat, beleértve a parazitákkal összefüggésbe hozható húgyhólyagrákot már patológia-szigorlatra meg kellett tanulnunk), de a számok
megdöbbentőek.
Ismét egy komoly és "számszerűsített" adat a megelőzés fontossága mellett. A daganat megelőzése, vagy az erre megfelelő tumorok esetében rákelőző vagy korai
stádiumban felismerését célzó populáció-szintű szűrése, más daganatokban esetleg fokozottan veszélyeztetett célcsoportban korai felismerése ("early
detection")jelentősége nagy:
- a beteg számára az, hogy nagy (vagy sokkalta nagyobb) valószínűséggel meggyógyul
- az orvos számára az, hogy a még nem malignus, vagy in situ, esetleg kis kiterjedésű tumorok nem, vagy kevésbé agresszív (és nem annyira költséges) kezelést
igényelnek
- a költségvetés számára az olcsóbb és "egészséges" lakosságot eredményező megelőzéssel csökkenthetjük a tudomány fejlődésével egyre hatásosabb, egyben egyre
nagyobb költségű kezelések (jóval több) ráfordítását.
Szóval a spanyolviaszk rendelkezésre áll, nem kell felfedezni... csak az illetékeseknek lépni kellene... kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát, könnyen
hozzáférhetővé tenni a lehetőségeket, fokozni a megelőzés fontosságának propagálását.
Aztán lassan és fokozatosan, évek alatt, vélhetőleg megfelelő kiegészítő biztosítások rendszerét is kiépítve, de egyszer eljuthatunk odáig, hogy aki nem megy veszi
igénybe a megelőzést, nem megy el a szűrésre, az bizony az Egészségügyi törvény értelmében mulasztásos jogsértést követ el. "5. § (1) Az egészségüggyel
kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelősségével együtt biztosítják a lakosság egészségének
védelmét és egészségi állapotának javítását." (1997. évi CLIV tv.). Belefér-e a szolidaritásba (vagy milyen arányig fér bele), hogy az egyén mulasztását az egész
társadalom fizesse?


dr. Pikó Béla
Pándy Kálmán Megyei Kórház
Megyei Onkológiai Központ
(Gyula)

#
Érdeklődéssel olvastam Dr.S.I.írását az OTSZ Online-on“A fertőzések sok rosszindulatú daganat okozói” címmel.

Az a fontos gondolat, hogy “A nem fertőző betegségek közül legnagyobb számú és jelentőségű rákbetegségről azonban bebizonyosodott, hogy az esetek jelentős
részében valamilyen fertőzésre vezethető vissza, ami azt jelzi, hogy a nem fertőző betegségek paradigmája túlhaladott, ezért változtatásra szorul” már korábban is
felmerült.

2005-ben a The Lancet főszerkesztője, Richard Horton (editor-in-chief) a krónikus betegségek elhanyagolt járványáról írt “The neglected epidemic of chronic disease”
címmel (The Lancet 2005; 366:1514). Írásával kapcsolatos kommentemet on line közlésre a The Lancet elfogadta .Ebből szeretnék idézni:” Many common cancers develop as a
consequence of years of chronic inflammation. Increasing evidence indicates that the inflammation may result from persistent mucosal or epithelial cell colonization by
microorganisms; including hepatitis B virus and hepatitis C virus, which can cause hepatocellular cancer; human papilloma virus subtypes, which cause cervical cancer, and the
bacterium Helicobacter pylori, which can cause gastric cancer.(3)”

Nagy örömmel tapasztaltam, hogy az OTSZ Online által idézett közlemény ugyanazokat a kórokozókat tartotta a legfontosabbnak és vizsgálta, amelyek kommentemben
szerepeltek. 2005-ben.

Az okok vizsgálata után a megelőzés leghatékonyabb formáinak a kidolgozása látszik a következő és legsürgetőbb fontos lépésnek. A HPV elleni vakcina önmagában
nem látszik elegendőnek. a méhnyakrák megelőzésében, de, hogy erről kifejtésem gondolataimat, az már nem fér bele jelen levelembe.

Dr. Milánkovits Márton

Szülész-nőgyógyász szakorvos

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.