A gyermekkori elhízás sikeres kezelésének hatásai

Resthie R. Putri Karolinska Institutet, Stokholm) és munkatársai a svéd gyermekkori elhízás kezelési regiszterében (BORIS) szereplő 6713 elhízott gyermekből és serdülőből álló prospektív kohorsz adtait a svéd nemzeti regiszterekből származó általános populációból származó adatokkal hasonlították össze. Az 1996 és 2019 közötti alapadatokat a 2023-ban végzett elemzések adataival hasonlították össze a JAMA Pediatrics című szaklapban január 21-én közzétett cikkükben (https://jamanetwork.com/journals/jamapediatrics/fullarticle/2829443).

A kimeneteleket a 2005-2020 között 18-30 éves fiatal felnőttek esetén értékelték. A vizsgálati populációt olyan 6-17 éves gyermekek és serdülők alkották, akik legalább 1 éves elhízáskezelésben részesültek. Az ő adataikat az általános népességhez tartozó nem kezelt nem, a születési év és a lakóhely szerinti földrajzi régió alapján 1:5 arányban párosítot kontroll fiatalok adataival vetették össze.

A testtömegindex standard deviációs pontszámában bekövetkezett változások alapján a gyermekkori elhízás kezelésre adott választ rossz, közepes, jó vagy az elhízás remissziója kategóriába sorolta. A fiatal felnőtteknél vizsgált kimenetek a 2-es típusú cukorbetegség, a diszlipidémia, a magas vérnyomás, a depresszió vagy a szorongás és a testsúlycsökkentő bariátriai műtét voltak.

Eredmények

A legjobb választ adó csoportokban csökkent a legnagyobb mértékben az egészségügyi kockázatok aránya.

A kutatók megállapították, hogy az elhízás kezelésére adott rossz válaszhoz képest az elhízás remissziója vagy a jó válasz a halálozás kockázatának meredek csökkenésével járt (kiigazított kockázati arány [HR], 0,12; 95% CI, 0,03-0,46). A jó válasz a 2-es típusú cukorbetegség (HR, 0,42; 95% CI, 0,23-0,77); a diszlipidémia (HR, 0,31; 95% CI, 0,13-0,75); és a bariátriai műtét (HR, 0,42; 95% CI, 0,30-0,58) alacsonyabb kockázatával is összefüggött. Az elhízás remissziója hasonlóan alacsonyabb kockázatot mutatott, és ez volt az egyetlen kategória, amely csökkent kockázatot mutatott a magas vérnyomás tekintetében (HR, 0,40; 95% CI, 0,24-0,65).

Az elhízás kezelésére adott válasz nem volt összefüggésben a fiatal felnőttkori depresszióval vagy  szorongással, és ez azért fontos megállapítás, jegyezték meg a szerzők, mert „bár ezek az állapotok egyidejűleg fennállnak, az egyes állapotok független kezelésére van szükség”.

A nagy vizsgálat erőssége, hogy a svédországi regiszterekben való kötelező részvétel lehetővé tette a következetes nyomon követést a gyermekkortól a felnőttkorig, minimális követési veszteséggel. Az általános lefedettség jó belső érvényességet és országos általánosíthatóságot is biztosít. A más országokra való általánosíthatóság azonban nem ismert.

A szerkesztők szerint nagyon fontos tanulmány

A cikket kísérő szerkesztőségi kommentárban Leonard H. Epstein (Buffalo Egyetem, New York) és kollegái a tanulmány erősségének tartják, hogy adatai tájékoztathatnak a klinikailag jelentős előnyökhöz szükséges relatív súlyváltozás mértékéről, és ezzel irányt mutatnak a kezelési eredményvizsgálatok értékeléséhez.

Hiányosságának tartják viszont, hogy a svéd gyermekek kezelésének típusát és intenzitását nem adták meg ebben a tanulmányban, ami nehézzé teszi az összehasonlítást az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) irányelveivel amelyben 3-12 hónapig tartó 26 üléses intenzív viselkedés- és életmód-kezelést javasolnak.

A szerkesztőségi közlemény rámutatott, hogy a 6 éves és 12 évesnél fiatalabb gyermekek 48,1%-a ért el jó választ vagy remissziót, míg a 12-17 éves gyermekek 29,1%-a érte el ezeket a célokat. Az arányok megfordulnak, ha a rossz választ vesszük figyelembe, ahol a 12-17 éves fiatalok 21,6%-a esett ebbe a kategóriába, míg a 6-12 éves és 12 évesnél fiatalabb gyermekek 14,7%-a mutatott rossz választ.

A szerkesztők szerint ez azt mutatja, hogy a serdülőkor előtti időszakban könnyebb lehet jelentős változást elérni, mint serdülőkorban, ezért az elhízás kezelését minél korábban el kell kezdeni, „ahelyett, hogy (megvárjuk), hogy kinövik-e az elhízást”.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy komorbid elhízás és szorongás/depresszió esetén nem elég az elhízást kezelni, a pszichiátriai állapotok külön kezelésre szorulnak.

A tanulmányt a Novo Nordisk A/S támogatta.

Forrás:

Putri RR, Danielsson P, Ekström N, et al. Effect of Pediatric Obesity Treatment on Long-Term Health. JAMA Pediatr. Published online January 21, 2025. doi:10.1001/jamapediatrics.2024.5552

Epstein LH, Faith MS, Wilfley DE. Pediatric Obesity Treatment Improves Young Adult Health. JAMA Pediatr. Published online January 21, 2025. doi:10.1001/jamapediatrics.2024.5559