A gyermekorvos szerepe a gyermekbántalmazás, és -elhanyagolás megelőzésében

FŐ SZEMPONTOK

1. A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésének fontosságát jelentős morbiditási és mortalitási adatok támasztják alá. A gyermekbántalmazás többszörös fizikai, szellemi, kognitív, viselkedésbeli, szociális és érzelmi következménnyel jár.
2. A fizikai bántalmazás nagy fájdalmat okozó fizikai sérülést eredményező vagy annak veszélyét rejtő cselekmény. Elhanyagolás a gondoskodás elmulasztása, ami jelentős ártalomhoz vagy annak kockázatához vezet.
3. A gyermekgyógyász csak úgy képes megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani a gyermek számára, és megóvni őt az erőszaktól és az elhanyagolástól, ha ismeri a család felépítését, az egészségügyi ellátással kapcsolatos vélekedéseit, erősségeit és gyengéit, és a gondoskodás gátjait.

A megelőzés fontossága

A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésével sok fizikai fájdalomtól és lelki szenvedéstől óvjuk meg a gyermeket, s ez kívánatosabb, mint az „esemény utáni” beavatkozás. A korai közbelépés vagy megelőzés hatékonyabb lehet, mint a későbbi beavatkozás. A családok támogatására és a szülői készségek erősítésére tett korai erőfeszítések különösen hatékonyak abban az időszakban, amikor a családba új gyermek érkezik.

A gyermekbántalmazás nem ritka jelenség. Az Egyesült Államokban a gyermekek bántalmazásának és elhanyagolásának gyakoriságával foglalkozó 3. országos felmérés adataiból az derült ki, hogy 1993-ban a gyermekek mintegy 1%-a szenvedett el bántalmazást, 1,5%-uk elhanyagolt volt, és ez valószínűleg csak a „jéghegy csúcsa”. Számos tanulmány szerint minden negyedik lány és minden tizedik fiú gyermekkorában szexuális bántalmazás szenvedő alanyává vált.