A HPV elleni oltás biztonságos
A hepatitis B -, az influenza-, a tetanusz-, a kanyaró- és a rózsahimlő elleni oltás után a HPV elleni kvadrivalens vakcináról is kimutatták, hogy nem növeli a sclerosis multiplex és egyéb demieliniziációs betegségek kockázatát.
A világon évente kb. fél millió új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, a betegek fele bele is hal e kórba. Hazánkban az évente felfedezett megbetegedések száma közel 1100, a halálos eseteké mintegy 500. A kb. 100 genotípusból álló humán papillomavírus-család (HPV) valamelyik speciális tagjának (DNS-ének) jelenlétét a méhnyakrákok igen jelentős hányadában ki lehet mutatni: a kondilomák nagy részében a 6-os és a 11-es típus, méhnyakrákban leginkább a 16-os és a 18-as típus van jelen. Ezen négy típus ellen fejlesztették ki a quadrivalens vakcinát. A vírusok ellen kifejlesztett vakcinák élő vírust (virális DNS-t) nem tartalmaznak, hanem csak „üres” kapszid-burkokat, melyek azonban alkalmasak a megfelelő ellenanyag (IgG) termelésének kiváltására. A vakcináció leggyakoribb mellékhatása az injekció beadási helyén a bőrfelület pirossága, viszketése, duzzanata, valamint a fejfájás. Ritkábban láz, hányinger, végtagfájdalmak, nagyon ritkán egyéb tünetek, és allergiás reakciók léphetnek fel.
Számos védőoltással (hepatitis B, influenza, tetanusz, kanyaró, rózsahimlő) kapcsolatban már egy évtizede igazolták, hogy nem növelik a sclerosis multiplex, vagy az opticus neuritis kockázatát, a HPV elleni oltásokra vonatkozó ilyen jellegű bizonyítékok azonban (az oltás nem túl régi bevezetése okán) csak a közelmúltban születtek meg.
Egy legújabb kiterjedt vizsgálat szerint a humán papillomavírus elleni vakcinációban részesült dán és a svéd lányok és asszonyok között nem emelkedett a sclerosis multiplex (SM), vagy az egyéb demielinizációs központi idegrendszeri betegségek (pl. opticus neuritis, neuromyelitis optica, transversus myelitis, akut disszeminált encephalomielitis) gyakorisága. Mivel ezek a betegségek szerencsére elég ritkák, a régebbi megfigyeléses vizsgálatokban nem lehetett kizárni az esetleges összefüggést.
A JAMA-ban 2015. január 6.-án megjelent közlemény szenior kutatója, Dr. Anders Hviid szerint (Department of Epidemiology Research, Statens Serum Institute, Koppenghága) a vizsgálat ismét megerősítette, hogy a HPV vakcina biztonságos. A vizsgálat a 2006 óta Európában is engedéllyel rendelkező quadrivalens HPV vakcinával történt oltások utáni helyzetet mérte fel. Dániában evvel a vakcinával kezelik a 12 éves lányokat 2009 óta, a védettség utolérése miatt a 13-15 éves lányokat 2008 óta, és a 20-27 éves nőket 2012 óta. Svédországban a vakcinát 2007 májusában vezették be, és 2012. január óta a 10-12 lányokat, valamit a „catch-up immunizáció” miatt a 13-17 éves lányokat oltják.
A vizsgálat során nem vették figyelembe a bivalens HPV oltóanyaggal immunizáltakat, mivel azt Dániában és Svédországban mindössze az oltottak 1%-ánál használták.
A nagy kohorsz vizsgálat 3 983 824 dán és svéd lány és nő adatait tartalmazta még pedig olyan megoszlásban, hogy mintegy 3,5 millióan kerültek a vizsgálatba rögtön az első évben (2006-ban), a többieket pedig fokozatosan vonták be a vizsgálatba egészen 2013-ig.
A vakcináció időpontjában az átlagos életkor 17,3 év volt (Dániában 18,5 év, Svédországban 15,3 év), míg az értékelés időpontjában az átlagos életkor a 25,5 évet érte el. Összesen 789 082 nőnél történt vakcináció a 2006 és 2013 közötti vizsgálati periódusban (összesen 1 927 581 adaggal). Közülük 670 687-en kaptak legalább két oltást, és 467 812-en négy oltást. A már előzetesen is fennálló sclerosis multiplexes és egyéb demielinizációs eseteket természetesen kihagyták az összegzésből. A követés során 4 322 sclerosis multiplexet és 3 300 egyéb demielinizációs betegséget észleltek, melyekből 73 és 90 fordult elő az oltás utáni „kockázati” periódusban. A kohorsz analízis szerint az SM-ek gyakorisága nem növekedett a népesség átlagához képest (incidencia arány IR: 1,05, 95%CI 0,79-1,38) és az egyéb demielinizációs megbetegedések száma sem lett magasabb (incidencia arány IR: 1,14, 95%CI 0,88-1,47).
Dr. Hviid szerint az interneten és a sajtóban a HPV vakcinációval kapcsolatosan számos negatív jelenséget, súlyos mellékhatást írtak le, melyek kétségeket ébresztettek a serdülő lányok és családjaik körében. Az ismertetett esetek arról szólnak, amikor néhányan szerencsétlen módon éppen a vakcináció után betegednek meg, de betegségeik nem a vakcináció következményei, hanem más okok, vagy a véletlen művei voltak. A negatív feltételezéseket csak kifogástalan minőségű, megkérdőjelezhetetlen epidemiológiai kutatásokkal lehet cáfolni.
A JAMA Neurology-ban szintén most megjelent közleményben Dr. Anette Langer-Gould (Department of Research and Evaluation, Kaiser Permanente, Southern California, Pasadena) és munkatársai szintén megállapították, hogy nincs hosszú idejű összefüggés a hepatitis B és a HPV vakcináció és az SM, valamint az idegrendszeri demielinizációs kórképek között. A kockázat korai emelkedése azzal magyarázható, hogy a vakcinák meggyorsítják a már szubklinikusan, rejtetten fennálló autoimmun elváltozások kifejlődését.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
