A kánikula akár halálos is lehet
A kánikula több ember halálát okozza az Amerikai Egyesült Államokban, mint az összes többi természeti csapás együttvéve. A halálesetek száma annak ellenére egyre növekszik, hogy már évtizedek óta felvilágosító kampányok figyelmeztetnek a hőguta tüneteire és a sürgős óvintézkedések szükségességére.
Szakértők szerint a klímaváltozás egyre hevesebb nyári hőhullámokkal és egyre több – ennek következtében fellépő - betegséggel és halálozással fog járni. Az amerikai Természeti Forrásokat Védelmező Tanács (National Resources Defense Council = NRDC) számításai szerint a klímaváltozás okozta magas hőmérséklet több, mint 150 000 amerikai halálát okozza majd az USA 40 legnépesebb városában az évszázad végéig. “A szén-tartalmú gázok kibocsájtásának növekedésével, növekedni fog a nyarankénti veszélyesen forró napok és ennek következtében az elhalálozások száma is, méghozzá döbbenetesen” jelentette ki az NRDC. A hőhullámok közvetlenül évente átlag 117 halált okoznak, de a Tanács becslése szerint a közvetett hatás ennél jóval több halálért felelős, évente átlagosa 1 800-an halnak meg a hőség miatt halálosba forduló krónikus betegségekben (pl. szívroham, veseelégtelenség, légzőszervi betegség, stb.) is. Dr Christopher B Colwell, a Denveri Egészségügyi Orvosközpont sürgősségi osztályának igazgatója szerint “a hőhullámok során előforduló halálesetek jelentős részét természetes okokként tartják számon, holott a hőhullám volt a halál igazi oka”.
Az idősebb korosztály, a gyermekek, a sportolók, és a “hétvégi vitézek” kiemelten veszélyeztetettek, hiszen szervezetük nincs a nagy hőségre felkészülve. A veszély közismert, de az emberek addig nem figyelnek fel a hőség kockázataira, amig “a közelükben nem csap le a villám” – jelentette ki egy interjúban Dr. Colwell. Még egy olyan hírhedt eset, mint a 27 éves Korey Stringer, a Minnesota Vikingek amerikai futtballcsapat előrevont hátvédjének egy 2001-es nyári reggeli edzésén hőgutában elszenvedett halála sem volt elég arra, hogy minden edző megtegye a hőguta elkerüléséhez szükséges intézkedéseket: hosszabb pihenőt rendeljen el, vagy meccs esetén arra a napra, vagy hosszabb időre lecseréljék a játékosokat. A North Carolina Egyetem kutatói szerint a Stringer halálát megelőző hat év során 19 főiskolás és egyetemi sportoló halt meg hőgutában.
Szerencsére az egészséges fiatal sportolók halála nagyon ritka, fel is kapjuk a fejünket a hírre, viszont sokkal jobban veszélyeztetett az idősebb korosztály. Dr. Colwell magyarázata szerint az életkor emelkedésével egyre csökken a szervezet saját hűtőképessége. A véredények már képtelenek a hő elvezetéséhez szükséges mértékben és sebességgel kitágulni. Ezt a helyzetet még tovább rontják az olyan krónikus állapotok, mint a szívbetegség, vagy a perifériás érbetegség. A légkondiconáló és/vagy ventillátor nélküli lakásokban élő idősebbek jó része vagy nem tudja, hogy mikor kellene a túl forró lakást elhagyni, vagy pedig fizikailag már képtelen erre. Gyakran fordul elő az idősebbek és a fiatalabbak körében is a dehidráció, ami fokozza a hőséggel kapcsolatos megbetegedések veszélyét, hisz a vér besűrűsödése miatt csökken a szervezet saját hűtőképessége. Az idősbbek sok olyan gyógyszert is szednek, amelyek szintén növelik a hőséggel kapcsolatos problémák kockázatát. Ezek közé tartoznak a magasvérnyomás kezelésére felírt béta-blokkolók, és a tüdőproblémák és a vizeletvisszatartási zavarok kezelésére használt antikolinerg szerek. A hőséggel szembeni érzékenység a lítium, a triciklikus antidepresszánsok, az antihisztaminok és a görcsoldók rendszeres használata során is fokozódhat. Az úgynevezett “élvezeti drogok”, mint a kokain, az amfetaminok, a PCP (fenciklidin) és az alkohol szintén problémákat okozhatnak hőségben.
A hipertermia a szervezet maghőmérsékletének emelkedése, ennek egyik változata a hőguta. A hőguta lázcsillapító gyógyszerekkel nem befolyásolható, s emiatt rendkívül fontos a korai tünet, a kimerültség felismerése. Kánikulában a városlakók forognak a legnagyobb veszélyben, mivel az aszfalttal burkolt felületek, a magas épületek és a gyér lombozat mind növeli a hőkoncentrációt és elősegíti egyfajta “hősziget” létrejöttét. Fáradékonyság, szédülés, gyengeség, fejfájás, émelygés és izomgörcsök tartoznak a gyakori panaszok közé. A kisagy különösen érzékeny a hőmérsékletre és ez magyarázza a hőguta korai idegrendszeri tüneteit is: a botladozást, a konfúziót és a tájékozódási zavart. A hőgutát a szervezet 40 Cº (104-105 Fº) fokon túli felmelegedése jellemzi, ilyenkor a halálozás elérheti az 50%-ot is. Súlyosabb esetben a hőguta a mentális státusz változásaihoz vezet: delírium, görcsök, eszméletvesztés alakul ki.
A megerőltető testmozgást, vagy nagy energiát igénylő munkát végző, de egyébként egészséges emberekben rendszerint gyorsan, perceken vagy órákon belül alakul ki a hőguta, és ezért a korai tünetek felismerése megkülönböztetett figyelmet kíván. Idősebbeknél a hőguta többnyire fokozatosan fejlődik ki több egymást követő kánikulai nap után. A hőséggel kapcsolatos megbetegedések gyakran a különböző hatások akkumulálódása révén néhány nappal a hőhullám kezdete után jelentkeznek.
Normális körülmények között a szervezet szűk hőmérsékleti sávban működik: 40º Celsius (105º Fahrenheit) fölött viszont az enzimek kezdenek feloldódni, és az anyagcsere zavart szenved. Stringer „balesete” után megállapították, hogy testhőmérséklete az összeesés idején 108º Fahrenheit (42,22 Cº) felett volt. Ha a véredények teljes mértékben ki tudnának tágulni és a környező levegő hőmérséklete alacsonyabb lenne, mint az emberi testé, a test a benne tárolt hőt ki tudná sugározni, és nem következne be a baj. A leghatásosabb természetes hűtőanyag az izzadság - amikor a verejték beborítja a bőrt és elpárolog, akkor a szervezetből hőt von el, és a test lehűl. Minél magasabb a hőindex (a levegő hőmérséklete és relatív páratartalma), annál nagyobb a hőguta kockázata. Ha magas a páratartalom (vagy ha az öltözet túl meleg), az izzadság csupán lepereg a bőrről anélkül, hogy elpárologna és hűtene.
Edzők, figyelem! A szakértők azt tanácsolják, hogy amint a hőmérséklet eléri a 40 Cº (105º F) fokot, vegyék figyelembe a résztvevők korát és akklimatizációs képességét, valamint a fizikai terhelés intenzitását, és gondolják meg az edzés, vagy akár a mérkőzés elnapolását is.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
