A koraszülöttek számára előnyös lehet a korai anyatejes táplálás

A Pediatrics című lapban közzétett vizsgálatot támogató szervezet képviselője szerint a mostani eredmények alapvető változást hozhatnak a kórházi gondozásban részesülő koraszülöttek ellátásában, és azt eredményezhetik, hogy a koraszülöttek a mostaninál korábban kikerülhetnek az intenzív osztályról.

A vizsgálatban 404 koraszülött adatait dolgozták fel 54 brit és írországi kórházból. Mind ez ideig ez az első olyan kutatás, melyben nagy kockázatú koraszülöttek esetében vizsgálták az anyatejes táplálás korai vagy késői bevezetésének hatását. A nagy kockázatú koraszülötteknél különösen nagy a bélrendszeri szövődmények esélye, ezért a mostani gyakorlat szerint az anyatejes táplálást késleltetik, helyette az első időszakban intravénás folyadék- és tápanyagpótlást alkalmaznak.

Az oxfordi egyetem két kutatója, dr. Alison Leaf és Peter Brocklehurst professzor által vezetett mostani vizsgálat azonban azt jelezte, hogy a nagy kockázatú koraszülöttek számára is előnyös, ha az anyatejes táplálás már a világra jövetel utáni 24–48 órában megkezdődik. Az Action Medical Research úgy értékeli a mostani megállapításokat, hogy azok megerősítést adhatnak a koraszülötteket ellátó orvosoknak és nővéreknek arra, hogy már korábban megkezdjék a nagy kockázatú koraszülöttek táplálását. A kutatók szerint az új stratégia nyomán a koraszülötteknek valószínűleg rövidebb intenzív osztályos ápolás is elegendő lesz, így a speciális ágyak a jobban rászoruló koraszülöttek számára szabadíthatók fel.

„A koraszülött babák táplálása nagy kihívás a gondozószemélyzet számára. A megfelelő tápláltsági állapot elérése alapvető jelentőségű, ezt azonban a koraszülött éretlen bélrendszere mellett kell biztosítani. Nagyon gyakori, hogy a koraszülött bélrendszere nem képes megbirkózni a tejes táplálás által rárótt feladatokkal, ami a bél súlyos elhalásokkal járó gyulladásához, enteritis necrotisans kialakulásához vezethet, ez pedig igen súlyos állapotba sodorhatja a koraszülöttet” – mondja Leaf. Ezért van az, hogy az orvosok várnak a tejes táplálással, és ehelyett intravénás bevitellel biztosítják a szükséges folyadékot és tápanyagokat a koraszülött számára. Ez a fajta táplálási mód sem mentes azonban a veszélyektől, hiszen fertőzések és májgyulladás forrása is lehet. Eddig azonban senki nem vizsgálta még, hogy az anyatej korai vagy inkább későbbi bevezetése előnyösebb-e a koraszülöttek számára, ezért a mostani vizsgálatban ezt igyekeztek tisztázni.

A mostani kutatásban 404 koraszülött véletlen besorolás alapján az alábbi két csoport valamelyikébe kerülhetett: az egyik csoportban az anyatejes táplálás korán, már a 2. életnapon megkezdődött („korai” csoport), míg a másikban a megszületés utáni 6. napig vártak az anyatejes táplálás bevezetésével („késői” csoport). A koraszülöttek közel fele szorult légzéstámogatásra, de nagyon rossz általános állapotú koraszülötteket nem vettek be a vizsgálatba. A táplálék mennyiségének növelése a bevezetést követően mindkét csoportban azonos módon és ütemben történt. A koraszülöttek túlnyomórészt saját édesanyjuk lefejt tejét kapták, és csak kisebb részük számára adták más anya tejét vagy tápszert.

Az eredmények azt jelzik, hogy a korai táplálásra randomizált koraszülöttek esetében rövidebb idő alatt sikerült elérni a teljes enterális táplálást: az intravénás táplálást átlagosan három nappal korábban le lehetett állítani, mint azoknál a koraszülötteknél, akik csak később kaptak anyatejet. A súlyos szövődmények – köztük az enterocolitis necrotisans – előfordulási arányát tekintve nem volt lényeges különbség a két csoport között.

A szerzők következtetése szerint: „A kis súlyú koraszülöttek számára az enterális táplálás korai bevezetése nyomán rövidebb idő alatt át lehet térni a teljes enterális táplálásra, és úgy tűnik, hogy ennek nyomán nem szaporodik meg a nekrotizáló bélgyulladásos esetek száma. A mostani kutatás tapasztalatainak birtokában korábban megkezdhető a nagy kockázatú koraszülöttek táplálása, és rövidebb ideig szükséges intravénás infúzió adása. Mindezek eredményeként csökkenhet az intenzív osztályos ágyak leterheltsége, azokat a valóban rászoruló koraszülöttek számára tarthatjuk fenn, így olyanok is hozzájuthatnak speciális ellátáshoz, akik jelenleg még nem.”

A kutatók reményei szerint most közzétett eredményeik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban – sőt akár világszerte – a mostaninál egységesebb irányelvek szerint történjen a koraszülöttek táplálása a neonatális intenzív centrumokban. A vizsgálat adatai további kutatások alapját is képezhetik, melyekben az idő előtt világra jött, ennél fogva igen sérülékeny újszülöttek táplálásának mikéntjét kell majd meghatározni. A kérdés jelentőségét az adja, hogy az Egyesült Királyságban évente 60 ezer újszülött jön a világra idő előtt, kis súllyal.