A „long COVID” és a bélbaktériumok

Újabb bizonyítékot nyert, hogy a bél mikrobiom összetétele és erősen befolyásolja a COVID-19 betegség hosszútávú hatásait  összefüggenek. A tanulmányt a Gut folyóirat közölte 2022 elején. Siew Ng doktornő, az egyetem Gut Microbiota Research centrumának társ-igazgatója elmondta, hogy a bélrendszer megváltozott mikrobiom összetétele – akár 6 hónappal a SARS-CoV-2 vírusfertőzésből való gyógyulás után is - jelentős összefüggést mutat a COVID után kitartóan fennmaradó tünetekkel.

A Gut folyóiratban közölt vizsgálatba 2022 elején 2020. február és augusztus között három kínai kórházban végzett 106, többnyire enyhe, vagy mérsékelt súlyosságú COVID-19-ben szenvedő beteget soroltak be, akiket nem SARS-CoV-2 fertőzött betegekkel hasonlítottak össze. A követés során, 3 hónap múlva 86 COVID-os betegnél figyeltek meg „poszt-akut COVID-19 szindrómát”, folyamatosan fennálló, másképpen nem magyarázható tüneteket, amelyek a fertőzéskor kezdődtek és azóta is fennmaradtak. Hat hónap elteltével 81 betegnél maradt fenn a PACS, leginkább fáradtság, emlékezetromlás, hajhullás, szorongás és alvászavar formájában.

A székletminták vizsgálata során azoknál a betegeknél, akik 6 hónap után is PACS-ban szenvedtek, szignifikánsan kisebb mennyiségű és kevesebb fajta baktérium jelenlétét igazolták, mint a PACS-ban nem szenvedő, de fertőzésen átesetteknél és a kontroll betegeknél (P<0,05 és P<0,0001). A PACS-ban szenvedőknél a kiinduláskor és az utókövetésnél egyaránt 28 féle bélbaktérium mennyiségének csökkenését és 14 féle bélbaktérium mennyiségének növekedését észlelték. Ezzel szemben azoknál a   COVID-19-es betegeknél, akiknél nem alakult ki PACS szindróma, a kórházi felvételkor a kontrollokhoz képest 25 változás volt megfigyelhető a baktérium fajokban, és a 6. hónapra ezek mindegyike normalizálódott, a kontrollhoz hasonlóvá vált.

Fél év elteltével légzési tünetekkel rendelkező PACS betegeknél magasabb volt a Streptococcus anginosus és a S. vestibularis az olyan opportunista baktériumok aránya.  A neuropszichiátriai tünetek és a fáradtság esetén az opportunista fertőzésekhez társuló Clostridium innocuum és az Actinomyces naeslundii (P<0,05) kórházi pathogének nagyobb arányú jelenléte kapcsolódott. A hasznos zsírsavként számontartott butirátot termelő baktériumok – különösen a Bifidobacterium pseudocatenulatum és a Faecalibacterium prausnitzi jelentősen elfogytak (P<0,05) azokban a betegekben, akiknek hullott a haja.

Közismert, hogy a bélmikrobiom befolyásolja a gazdaszervezet egészségét, jelentős szerepe van az immunrendszer fejlődésében, a fertőzések megelőzésében, a tápanyagok felvételében, az agy- és az idegrendszer működésében. A sok millió embert érintő mostani pandémia során ezért széles körben kutatják, hogy a mikrobiom változtatásával hogyan lehetne megelőzni vagy legalább enyhíteni a long-COVID tüneteket és hogyan lehetne növelni a nagy-kockázatú betegek vakcinálása utáni antitest-képződést.

Dr. John Haran (University of Massachusetts, Worcester) kommentárjában érdekesnek találta, hogy bár nem ismerjük a bél mikrobiom és a COVID között összefüggés klinikai jelentőségét, nagyon érdekes, hogy a vizsgálatban speciális fajokhoz speciális tünetek kapcsolódtak. A tanulmány nem azonosít olyan egyedi baktérium-típusokat, melyek speciálisan kapcsolatba hozhatóak a COVID-dal, inkább olyan fajokat lehet megnevezni, amelyek „rossz” mikrobiomra vezetnek. Érdekes lenne vizsgálni, hogy a bél baktériumok összetételének változtatása jár-e valamilyen terápiás haszonnal? A Mivel a mikrobiom modulációja teljesen biztonságos, szerinte a következőkben azt kellene vizsgálni, hogy a bélbaktériumok összetételének változtatása jár-e valamilyen terápiás haszonnal.

Forrás:

Collins TR. Gut bacteria linked with long COVID. Medscape Medical News. January 25, 2022.

Qin Liu, Joyce Wing Yan Mak, Qi Su, et al. Gut microbiota dynamics in a prospective cohort of patients with post-acute COVID-19 syndrome. Gut, 2022;0:1-9, doi:10.1136/gutjnl-2021-325989.