A mikrobiom szerepe az immunterápia hatásosságában

Az immunterápia a rosszindulatú daganatok kezelésének viszonylag új területe, azonban máris jelentős eredményeket mutathat fel a hosszú távú remisszió arányában, mindezt viszonylag kevés mellékhatás árán. A Cancer Research Institute adatai szerint az immunterápia olyan rákok kezelésében is sikeres lehet, melyek esetében kemoterápiával és radioterápiával nem érhetők el megfelelő eredmények. Az immunterápia során a szervezet saját immunrendszerét ösztönözzük a betegség elleni küzdelemre. A ráksejtek szokványos körülmények között rejtve maradnak az immunrendszer előtt, az immunterápiás gyógyszereket és egyéb vegyületek segítségével azonban az immunrendszer könnyebben felismerheti a ráksejteket és azokra erőteljesebb válaszreakciót adhat.

Az is viszonylag régebbi megfigyelés, hogy a bél mikrobiom szerepet játszhat az immunrendszer szabályozásában. A San Franciscói Parker Institute for Cancer Immunotherapy kutatói azt vizsgálták, hogy a bél mikrobiom miként befolyásolhatja az immunterápia sikerességét.

A vizsgálatban részt vevő 113, metasztatikus melanomában szenvedő beteg esetében elemezték az immunterápia, a bél mikrobiom és az étrend közötti összefüggéseket. A betegek kérdőívek kitöltésével számoltak be étrendjükről, rendszeresen szedett gyógyszereikről és étrendkiegészítőikről. A bél mikrobiom meghatározása székletmintákból történt. A résztvevőknél nyomon követték a kezelés hatásait.

A vizsgálat arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a vény nélkül kapható probiotikus étrendkiegészítők rendszeres szedése körülbelül 70%-kal csökkentette annak esélyét, hogy az immunterápia során adott immunellenőrzőpont gátlók (checkpoint inhibitorok) megfelelő válaszreakciót váltottak ki. A vizsgálat résztvevőinek csaknem fele (42%-a) számolt be arról, hogy ilyen étrendkiegészítőt szed.

A szerzők ezen túlmenően azt találták, hogy a probiotikumok szedése mellett a betegekben a kisebb a mikrobiom diverzitása. A kutatók korábban már hasonló megfigyelést tettek:amikrobiom kevesebb fajta baktériumot tartalmazott olyan rákbetegek esetén, akiknek betegsége rosszul reagált immunterápiára.

„A közvélekedés szerint a probiotikumok egészségesebbé teszik a bél mikrobiomot − emeli ki a közlemény első szerzője, Christine Spencer. − Bár a kérdés pontosabb tisztázására további kutatások szükségesek, most közzétett adataink arra utalnak, hogy ez nem feltétlenül állja meg a helyét a rákbetegek esetében.”

Az eredmények azt mutatták, hogy az étrend összetétele is befolyásolta az immunterápia hatásosságát. Rostdús étrenden lévő betegek esetében ötször nagyobb volt annak esélye, hogy az immunterápia megfelelő hatást fejt ki, és a nagyobb baktériumszám is összefüggést mutatott a pozitív válasszal. Ezzel szemben azoknál a betegeknél, akiknek étrendje nagy mennyiségben tartalmazott cukrot és feldolgozott húskészítményeket, ezeknek a baktériumoknak a száma csökkent. Ez a megfigyelés kevésbé lepte meg a közlemény szerzőit, hiszen a rostdús diéta kedvező hatása régóta ismert. „Vizsgálatunk ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a rostban gazdag étrend növeli annak esélyét is, hogy a rákbetegség kezelésében alkalmazott immunterápia megfelelő válaszreakciót eredményez. Ez mindenképpen jó indok arra, hogy nagyobb mennyiségben fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldségféléket és gyümölcsöket. Ugyanakkor az adatok azt tükrözik, hogy az immunterápiára adott válaszban szerepet játszhat a bél mikrobiom is.”

A vizsgálat részben magyarázatot adhat arra is, hogy bizonyos ráktípusok miért nem reagálnak megfelelően az immunterápiára. Bizonyos étrendi faktorok − ezen belül különösképpen a probiotikumot tartalmazó táplálékkiegészítők – ugyanis befolyásolhatják a sikerességi arányt. A szerzők ugyanakkor elismerik, hogy az immunterápia hatásossága nem magyarázható és nem jelezhető előre ilyen egyszerű módon. A bél mikrobiomnak azonban mindenképp jelentős szerepe lehet az immunterápiára adott válaszban.