Omega-3-zsírsav és a bélflóra
Egy esettanulmány szerint a rövid távú omega-3 zsírsavban gazdag étrend jótékony hatású a bél mikrobiomra.
A bél-mikrobiom fontosságát számos betegség patogenezisében csak nemrégiben ismerték fel. A bélben élő baktériumflóra és a gazdatest közötti kapcsolat kulcsfontosságú az immunrendszer érésében, a táplálék emésztésében, a gyógyszer metabolizmusban, méregtelenítésben, vitamintermelésben és a patogén baktériumok megtapadásának gátlásában.
A mikrobiom összetételét számos környezeti tényező befolyásolja, elsősorban az étrend, az antibiotikum-terápia és a környezeti mikroorganizmusoknak való kitettség. Eltérhet továbbá nem, kor és az egyén földrajzi származása szerint is. Még fontosabb, hogy a patogén mikrobák túlszaporodása a diszbiózisként ismert egyensúlyhiányt eredményezhet, mely növelheti a fertőzésekre való hajlamot és számos betegség, pl. rák, anyagcserezavar, autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszik.
A zsírsavak, kiváltképp a többszörösen telítetlen omega-3, számos betegség, többek közt kardiometabolikus, gyulladásos és rákos megbetegedések súlyosságát enyhíthetik. A bél-mikrobiom tagjai két főbb baktérium törzsbe, a Firmicutes és Bacteroidetes törzsekbe sorolható. Ezek aránya figyelemreméltóan állandónak bizonyult. Néhány enterotípus jelenléte huzamosabb ideig folytatott diétákkal hozható kapcsolatba, főként fehérje és állati zsír (Bacteroides) a szénhidrátok ellenében (Prevotella). Az omega-3 zsírsavban gazdag étrendek hatását az általános egészségi állapottal kapcsolatba hozott baktériumpopulációkra mindezidáig kevéssé vizsgálták.
Noriega és mtsai esettanulmánya azt vizsgálta, hogy az omega-3-zsírsavban gazdag diéta milyen változásokat okoz a bél-mikrobiomban. A tanulmány alanya egy 45 éves, egészséges, fizikailag aktív férfi, akinek a tipikus étrendje vörös húsból és zöldségekből áll. A páciens demográfiai adatai: kaukázusi, 89,8 kg, 1,78 m, BMI: 28,3 kg/m2. A férfi az étrendjét kizárólag halakból származó fehérjékre módosította, zöldségkörítéssel. Ez az étrend több mint 600 mg omega-3 zsírsavat tartalmazott naponta. A bélflóra kiértékelése céljából székletmintákat gyűjtöttek be az étrendváltoztatás előtt, valamint a két hetes omega-3-ban gazdag diéta végeztével, illetve még egyszer, két héttel a vörös húst tartalmazó étrendre való visszatérés után. A székletmintákat aszeptikus körülmények között szobahőmérsékleten tárolták a DNS-amplifikációt megelőzően. A beavatkozás után csökkent a fajdiverzitás, de számos butirát-termelő baktérium (Eubacterium, Roseburia, Anaerostipes, Coprococcus, Subdoligranulum, és Pseudobutyrivibrio száma növekedett. A butirát kulcsszerepet játszik az emberi bélrendszer egészségének fenntartásában, mivel egyrészt ez a vastagbél nyálkahártyájának fő energiaforrása, másrészt mint a génexpresszió, gyulladás, differenciálódás, valamint az apoptózis fontos szabályozója a gazdasejtekben. Fontos csökkenés mutatkozott a Faecalibacterium prausnitzii-benés az Akkermansia spp-ben. A vörös hús étrendre való visszatérés után két héttel már a bél-mikrobiom is visszaállt eredeti állapotára.
Összegzés: Lehet, hogy az omega-3-zsírsav előnyei részben a butiráttermelő baktériumok számában beálló növekedésnek tudhatóak be. Az eredmények megvilágíthatják az omega-3 hatását magyarázó mechanizmust számos krónikus betegség esetében.
Forrás: Case Reports in Medicine
