A majomhimlő megelőzéséről és kezeléséről

2022. május 15-23-a között 8 európai országból (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország)  összesen 85 majomhimlő esetet jelentettek, melyek „autochton” fertőzés-átvitel révén alakultak ki. (2022. május 26-án kb. 200 igazolt és 100 gyanús esetet írtak le. Constantino AK. Monkeypox has spread to more than 20 countries are containable, WHO says, CNBC Health and Science). A friss eseteket leginkább a más férfiakkal nemi kapcsolatban lévő férfiakon észlelték, ami arra utal, hogy a fertőzés szexuális úton terjed, a fertőző anyag közvetlen kontaktus révén, a sérült nyálkahártyán-, vagy bőrön keresztül, illetőleg nagy légúti folyadékcseppek formájában kerül átvitelre.

Dr. Andrea Ammon az ECDC igazgatója elmondta, hogy a mostani esetek enyhe tünetekkel jártak, és a lakosságra való általános átterjedésre alig van esély. Viszont a vírus terjedése a közeli kontaktusok pl. szexuális aktivitás - és azon belül is leginkább a több partnerrel való szexuális kapcsolatok révén- jelentősen megnövekedhet.

Dr. Stella Kyriakides, európai egészségi- és tálálék-biztonsági megbízott hozzátette, hogy továbbra is aggalomra ad okot a majomhimlő európai- és globális terjedése, annak ellenére, hogy jelenleg még kicsi a lakossági terjedés valószínűsége, de ez változhat. Felkészültnek kell lennünk, a kontaktokat biztosan és szorosan kell követnünk, meg kell győződnünk arról, hogy elegendő diagnosztikai kapacitás és megfelelő mennyiségű vakcina és antivirális gyógyszer, valamint az egészségügyi személyzet számára elegendő személyi védőfelszerelés áll rendelkezésünkre.

A fertőzés átviteli útjai

A majomhimlő nem könnyen terjed emberről emberre. Az emberről emberre való fertőződés úgy jöhet létre, hogy egy fertőzött személy bőréről egy folyadékcsepp a hosszantartó közvetlen érintkezés során átkerül a partnerre. A kimutatott esetekben nemi úton történt a fertőzés átvitele. Az inkubációs idő 5-21 nap, a betegek tünetei 2-4 hét múlva jelentkeznek.

Az ECDC szerint a fertőződés lehetősége növekszik a több nemi partnerrel való nemi érintkezés esetén. Bár a mostani esetek csak mérsékelt tüneteket okoznak, de egyes betegcsoportokban (pl. fiatal gyermekek, terhes nők, immunszupprimált betegek) súlyos tünetek jelenhetnek meg.

A lakosság kockázata alacsonynak, a több nemi partnerrel kontaktusba kerülőknél mérsékeltnek mondható.

A betegség lefolyása

A betegség kezdetben lázzal, izomfájdalommal, fáradtsággal és fejfájással jár. A prodromális tünetek megjelenése után 3 napon belül maculopapuláris bőrelváltozások jelennek meg centrifugálisan, gyorsan a test többi részére terjedve. A tenyér és a talp is érintettsége jellemző erre a betegségre. A bőrtünetek rendszerint 12 napon belül progrediálnak, a muculák papulákká, hólyagokká, tályogokká ,,hegekké” (ótvarokká) alakulnak, mielőtt leesnének. A kiütéses állapot centrális depresszióval járhat és a léziók igen erősen viszkethetnek. Ha beteg elvakarja a léziókat, akkor bakteriális felülfertőzések következnek be (orális antihisztaminok!). Léziók keletkezhetnek a szájüregi nyálkahártyákon is. A bőr-kiütések előtt, vagy keletkezésükkel egyidőben a nyirokcsomók megnagyobbodnak, amit sem himlő, sem bárányhimlő esetén nem látunk. A bőrléziók megjelenésekor válik a betegség ragályossá, bár már a prodromális tünetek ideje alatt is átadható a vírus.

Az esetek többsége enyhe, vagy mérsékelt tünetekkel jár. Az endémiás országokban encephalitist, másodlagos bőrfertőzéseket, conjunctivitist, keratitist, kiszáradást, pneumoniát is közöltek. A halálozás az endémiás országokban 0% és 11% között van, többségük gyermek.

Kevés információnk van az immunszupprimált egyénekről. A nigériai 2017-es járványban a HIV fertőzött személyeknél súlyosabb volt a betegség képe, esetükben több bőr- és genitális lézió keletkezett a HIV-negatív személyekhez képest. A szeropozitív esetek között sem jelentettek haláleseteket, leggyakrabban torzító hegek és szaruhártya-sérülések maradtak vissza.

Kezelés

Nincs olyan himlő-vakcina, ami speciálisan a majomhimlő ellen kapott volna engedélyt, bár a harmadik generációs himlővakcina, az EMA által Európában a himlő ellen engedélyezett Imvanex (Modified Vaccinia Ankara) hatásos himlőben és igazoltan védelmet nyújt a főemlősök himlője ellen is.

A régebbi himlő-oltásoknak jelentős mellékhatásai vannak, többé már nem engedélyezettek és nem is használatosak. Fontos megjegyezni, hogy nincsenek biztonságossági adataink az Imvanexről immunszupprimált egyénekben. Ezért a National Immunization Technical Advisory Group-okat kérték fel, hogy alakítsanak ki nemzeti javaslatokat a majomhimlős beteggel érintkező személyek részére. A himlő vakcina profilaktikus, expozíció előtti használatának kockázat-haszon arányáról nem lehet előre véleményt mondani.

A kezelés egyelőre annyiból áll, hogy az EMA „orthopoxvírus fertőzésekben” engedélyezte a tecovirimat használatát.  A brincidofovir Európában nem engedélyezett, az amerikai FDA viszont engedélyezte. Európában hozzáférhető, de kevés a rendelkezésre álló kevés adag. Az antivirális szerek expozíció utáni hatását tovább kell vizsgálni. A cidofobir in vitro működik himlő ellen, viszont jelentős nefrotoxicitása miatt első választású kezelésre alkalmatlannak tartják. Az ECDC javasolja, hogy az eü. hatóságok szolgáltassanak közbülső információkat is a teendők eldöntésére. A fertőzöttek elkülönítése addig javasolt, amíg a beszáradt léziók le nem esnek, de ezután is kerülni kell a szoros kontaktust immunszupprimált egyénekkel és háziállatokkal. A legtöbb fertőzött beteg otthon maradhat és szupportív ellátásuk elégséges.

Megelőzés

A majomhimlős betegek közeli kontaktjait az utolsó lehetséges expozíció után 21 napig szigorúan monitorozni kell. Az egészségügyieknek megfelelő védőfelszereléseket (kesztyű, vízálló köpeny, FFP2 maszk) kell viselnie már a gyanús esetek szűrésekor is, később természetesen az igazolt esetekben is. A laboratóriumi személyzet szintén legyen elővigyázatos! A beteg közeli kontakt személyeinek legalább az expozíciót követő 21 napig nem szabad vért, illetve szervátültetéshez szervet-, vagy csontvelőt adnia.

Végül az ECDC ajánlja a megelőzést szolgáló („proaktív”) kommunikációt, a lakosság figyelmeztetését, a fokozottan veszélyeztetett személyek és a széles lakosság felvilágosítását is. Az üzenetnek tartalmaznia kell, hogy a majomhimlő a személyek szoros kapcsolatával terjed, mégpedig leginkább a családon belül, illetve a nemi érintkezéssel. Ugyanakkor azt is közölni kell a magas kockázatú személyek felé, hogy a vírus nem terjed könnyen és az átlagos lakosság veszélyeztetettsége alacsony.

Emberről állatra való terjedés

Európában fennáll az emberről állatra való terjedés kockázata, ezért szoros kapcsolat szükséges a (humán) orvosi és az állatorvosi hatóságok között, hiszen a háziállatok vírus-expozíciója a vadállatokra is átterjedhet. Az European Food and Safety Authority szerencsére eddig sem háziállatokat-, sem vadállatokat érintő megbetegedést nem jelentett az EU-ban.  

A járványban jelenleg számtalan ismeretlen tényező szerepel. Az ECDC folyamatosan figyeli a betegség megjelenését, új adatok és új információk megjelenése esetén frissíti a kockázat-felméréseket. Ha emberről az állatokra terjedne a vírus, akkor a betegség endémiássá válhatna Európában, ezért a humán gyógyászat és az állatgyógyászat nagyon szoros együttműködésére van szükség.

Forrás:     

Ovadia D. ECDC gives guidance on prevention and treatment of monkeypox. Medscape Medical News. June 02, 2022.