A marihuána rontja a kamaszok IQ-ját
A tartós marihuánaélvezet rontja az IQ-t és károsítja a kognitív funkciókat, különösen akkor, ha a droghasználat már serdülőkorban megkezdődik.
Mivel a tizenévesek körében egyre inkább terjed az a vélekedés, hogy a rendszeres kannabiszhasználat nem befolyásolja az egészségi állapotot, már igen fiatalon elkezdik szívni a marihuánát és naponta szívják abban a tévhitben, hogy nem alakulhat ki addikció. E gyakori vélemény azonban tévesnek bizonyult a mostani vizsgálatban, mely azt jelezte, hogy a marihuánaszívás tartósan befolyásolja az agy működését. Egy ugyancsak a közelmúltban nyilvánosságra hozott másik vizsgálat azt igazolta, hogy a kannabisz elősegíti a terhességi szövődmények – köztük a praeeclampsia – előfordulását és növeli a hererák kockázatát is.
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című lapban most nyilvánosságra hozott kutatásban több mint 1000, 13 éves fiúnál végeztek neuropszichológiai teszteket a marihuánahasználat megkezdése előtt, majd a marihuánahasználat közben, a felnőttkor középső szakaszában (38 éves korban). Ezzel arra keresték a választ, hogy van-e összefüggés a tartós kannabiszhasználat és a neuropszichológiai hanyatlás között. A második vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy a hosszú távú kannabiszhasználat kedvezőtlenül befolyásolja az intellektuális működéseket, különösen akkor, ha a drogélvezet már tizenéves korban megkezdődik.
Minél erősebb addikció alakult ki a marihuána iránt, annál jelentősebben romlott az IQ. A vizsgálat szignifikáns rosszabbodást igazolt az öt különböző kognitív területen, különösen a végrehajtó funkciókban és az információfeldolgozás sebességében.
A most bemutatott vizsgálat volt az első hosszú távú prospektív vizsgálat, melyben fiatal kamaszokat még a marihuánahasználat megkezdése előtt, majd több mint 20 éves drogélvezet után ismételten vizsgáltak.
Bizonyos tényezők nagyban befolyásolják az eredményeket, melyek a következők: 1) a marihuánaszívás megkezdésekor fennálló életkor, illetve 2) a kannabiszhasználat mértéke.
Az eredmények abból a szempontból is jelentősek, hogy kizárták azt a lehetőséget, hogy az IQ-különbsége már a drogélvezet előtt is fennállna a nagyfokú marihuánahasználók és a népesség többi tagja között. Az IQ nagyobb mértékben csökkent a marihuánaszívásra serdülőkorban rászokók között, mint azok esetében, akik csak felnőttkorban kaptak rá a droghasználatra.
Az eredmények azért aggasztóak, mert az utóbbi 5 évben napvilágra került beszámolók szerint a marihuánahasználat folyamatosan terjed a kamaszok között, miközben a tizenévesek egyre kevesebbet tudnak annak veszélyeiről.
A most közzétett adatok megerősítésként szolgálnak arra az elképzelésre, miszerint valójában a kannabisz tehető felelőssé azon neuropszichológiai deficit jelentős részéért, mely a rendszeres kannabiszhasználóknál jelentkezik.
Az eredményeket látva a kamaszok remélhetőleg felhagynak a kannabiszhasználattal, miután tudatosul bennük, hogy ezzel kapcsolatos korábbi vélekedésük téves volt, és a marihuána valójában addiktív drog, melynek élvezete komoly kockázatokat rejt magában.