A mediterrán étrend véd az agyműködés időskori romlása ellen
A kiemelten egészséges mediterrán étrend kedvezően befolyásolhatja az öregedő emberek agyműködését is – állapította meg a PREDIMED tanulmány egyik részvizsgálata.
Az orvosi szakirodalomban világszerte idézik a PREDIMED tanulmány eredményeit, mely a mediterrán diéta fogyasztásának egészségügyi előnyeivel foglalkozott. Még az Egyesült Államok egészségbiztosítási illetékesei is bámulattal adóznak annak a teljesítménynek, hogy a spanyol állami vezetés megszervezte és éveken keresztül finanszírozta a sok ezer résztvevő állampolgár étkezési költségeit.
A PREDIMED a tanulmány teljes angol nevéből eredő betűszó. A gondos vizsgálatokkal kiválasztott, szív- és érrendszeri betegség szempontjából egészségesnek talált nők átlagéletkora 60–80 év, a férfiaké 55–80 év volt. Csaknem ugyannyi nő és férfi vett részt a vizsgálatban, összesen 7447 személy. Az egészséges résztvevők valamennyien nagy kockázatúnak minősültek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsírszint, a túlsúly, a családban előfordult korai szívbetegség és a dohányzás közül legalább három tényező állt fenn.
Véletlenszerű kiválasztás alapján a résztvevők kétféle mediterrán étrendet fogyasztottak. Az egyik csoport tagjai a hidegen préselt, „extra szűz” olívaolaj fokozott használatával étkeztek, a másik csoport dióval, mandulával, mogyoróval kiegészített diétán élt. A különleges étolajat és a drága magokat ezeknek a családoknak havonta kiadták, és az étrend betartását rendszeresen ellenőrizték.
Általánosságban az olívaolaj gazdag alkalmazásán kívül sok gyümölcs és zöldség, az említett csonthéjas gyümölcsök, gyakori halevés, mértékletes tej- és tejtermékfogyasztás, kevés vörös hús evése és heti 7–9 pohár vörösbor volt a mediterrán étlapon. A kontrollcsoport a nemzetközi ajánlás szerint javasolt, zsírszegény diétát ette.
A PREDIMED részvizsgálata volt a PREDIMED-NAVARRA tanulmány. Pamplonában 522 nő és férfi az előbbi csoportból 6,5 évig vett részt ismételt neuropszichiátriai ellenőrző vizsgálaton is. Elvégezték a Mini Mental State Examination feladatot és az órarajzolás tesztet, hogy fölmérjék a gondolkodóképesség változásának mértékét, az agyműködés szintjét, a tájékozódókészség, az emlékezet, a nyelvhasználat, a vizuospaciális és vizuokonstrukciós képesség, a figyelőképesség és az absztrakt gondolkodás színvonalát.
A megfigyelési időszak végére 60 résztvevőnél észlelték a gondolkodási képesség enyhe romlását, ebből 18 az olívaolaj csoportban, 19 a dió-mogyoró-mandula csoportban volt, míg 23 a kontrollcsoportból került ki. Demencia 35 résztvevőnél alakult ki. Az olívaolaj csoportban volt 12, a csonthéjas gyümölcsöt fogyasztók csoportjában hat szerepelt, míg a zsírszegény étrendre fogott résztvevők között 17 fő.
Minden teszt pontszáma magasabbnak bizonyult a kétféle mediterrán étrenden, mint a zsírszegény koszton. Ez a különbség független volt az egyéb tényezőktől: életkor, családi anamnézis, iskolázottság, vaszkuláris kockázati tényezők vagy az esetleges depresszió.
A munkacsoport, mely Miguel A. Martinez-Gonzalez vezetésével dolgozott, eredményeit a Journal of Neurology, Neurosurgery& Psychiatry legújabb számában közölte. Hangsúlyozzák, hogy az esetszám kicsi, és a vizsgált személyek a nagy kardiovaszkuláris kockázatú népesség tagjai voltak, ezért a teljes, átlagos populációt az eredmények nem reprezentálhatják, de az adatok jelzik, hogy a kiemelten egészséges étrend kedvezően befolyásolhatja az öregedő emberek agyműködését, cerebrális teljesítményét is.
