A méhen belüli fogamzásgátló eszközök nem okoznak kismedencei gyulladásos betegséget
Intrauterin fogamzásgátló eszköz (IUD) felhelyezését követően csekély a kismedencei gyulladásos betegség (PID) kialakulásának esélye, függetlenül attól, hogy korábban történt-e szűrés gonorrhoea és Chlamydia fertőzés irányában.
Erre a következtetésre jutottak csaknem 60 ezer nő vizsgálata alapján a University of Califronia és a Kaiser Permanente kutatói, akik eredményeikről az Obstetrics & Gynecology című lapban számoltak be.
A legfrissebb adatok alapján remélhetőleg helyükre kerülnek azok a tévhitek, melyek szerint az IUD PID-et okoz. A mostani vizsgálat egy nagy hiányosságot is pótolt azzal, hogy azt is elemezte, milyen összefüggés van a gonorrhoea és Chlamydia-fertőzés (GC/CT) vizsgálatának időzítése os a PID kialakulásának kockázata között az IUD felhelyezését követő 90 napban. Mostantól bizonyítékokra alapozottan lehet meghatározni a vizsgálatok időpontját és módját olyan nők esetében, akiknél nem állnak fenn gonorrhoea és chlamydiasis tünetei.
A gonorrhoea és Chamydia-fertőzés a PID kockázati tényezője nőknél, ezért felmerült annak a lehetősége, hogy a tünetmentes fertőzésben szenvedő nőknél elvégzett IUD-felhelyezés PID kialakulását segítheti elő. A mostani vizsgálat azt igazolta, hogy nem növeli a PID esélyét az a protokoll, mely szerint az eszközfelhelyezés napján elvégzett tesztet követően azonnal megkezdődik a pozitívnak bizonyult nőbetegek kezelése, szemben azzal a gyakorlattal, amikor a szűrésre csak később vagy egyáltalán nem kerül sor.
„Vizsgálatunk azt bizonyította, hogy PID felhelyezése után kicsi a kismedencei gyulladásos betegség valószínűsége. E megállapítás valószínűleg hozzásegít az IUD-alkalmazás előtt álló akadályok lebontásához. Ilyen akadály volt korábban, hogy a nőknek egy korábbi alkalommal meg kellett jelenniük szűrővizsgálaton, mielőtt egy későbbi napon sor került volna az IUD felhelyezésére” – emeli ki a vizsgálat vezetője, Carolyn B. Sufrin.
„Amennyiben szűrővizsgálatra van szükség, akkor azt kellő biztonsággal el lehet végezni az IUD-felhelyezés napján, és pozitív lelet birtokában azonnal meg lehet kezdeni a kezelést” – teszi hozzá Debbie Postlethwaite, a Kaiser Permanente kutatója.
A szakemberek szerint a cervicalis fertőzés vizsgálatának és szűrésének legmegfelelőbb időpontja az IUD-felhelyezés napja. Hangsúlyozzák emellett azt is, hogy az adott nő kockázati státuszát nem befolyásolja sem a fogamzásgátlás módja, sem pedig a szűrés időpontja, de annál inkább jelentős e szempontból a szexuális magatartás. A kockázatos szexuális magatartást folytató nők továbbra is erősen veszélyeztetettek GC/CT kialakulására, még az IUD felhelyezését követően is.
Mindazonáltal az IUD rendkívül népszerűtlen az Egyesült Államokban, különösen az egyéb fogamzásgátlási módszerekkel összehasonlítva. A spiráltól való idegenkedés az 1970-es évektől gyökeredzik, amikor a rosszul megtervezett Dalkon Shields IUD-k bakteriális fertőzéseket okoztak, ami egy egész sor kártérítési per alapját képezte. Bár a Dalkon Shieldet később kivonták a piacról, a vele kapcsolatos rossz tapasztalatok hosszú időre negatívan befolyásolták a méhen belüli fogamzásgátló eszközök megítélését az Egyesült Államokban. A PID-től való félelem nyomán sok szolgáltató friss negatív gonorrhoea- és Chlamydia-tesztet követel meg az IUD felhelyezése előtt, ami számos orvosi vizit okaként szerepel.
A vizsgálati csoportot 57728, 14 és 49 év közötti nő alkotta, akik levonorgestrel- vagy réztartalmú IUD-t használtak 2005. január 1. és 2009. augusztus 31 között. A vizsgálat fő erőssége, hogy abban nagy számú, eltérő demográfiai sajátosságú nő vett részt. Az IUD felhelyezését célzó vizitek adatait a gonorrhoea- és Chlamydia-szűrések adataival összehasonlítva négy szűrési csoportba sorolták a nőket: 1) szűrővizsgálat a felhelyezés napján; 2) szűrővizsgálat a felhelyezés előtt egy nappal−8 héttel; 3) szűrővizsgálat a felhelyezés előtt 8 héttel−egy évvel; és 4) nem történt szűrés a felhelyezés előtti egy évben.
Bár az IUD-viselők körében a felhelyezést követő első 20 napban a legnagyobb a PID előfordulásának esélye, a PID kockázatának felméréséhez a felhelyezés utáni 90. napot tekintették határnapnak.
Az IUD felhelyezése utáni 90 napban a PID diagnózisának esélye a teljes csoportra számítva 0,0054-nek adódott, és abban az alcsoportban bizonyult a legnagyobbnak, ahol egy nap és 8 hét közötti időtartam telt el a szűrővizsgálat és az IUD felhelyezése között, a legkisebb pedig abban az alcsoportban, ahol egyáltalán nem történt szűrés. Ez azt jelzi, hogy a PID kockázata nagyjából megegyezik, függetlenül attól, hogy a felhelyezést megelőzte-e szűrés vagy sem.