A prenatális ecstasy-hatás fejlődési elmaradást okoz

A nemzetközi prospektív vizsgálat eredményeit a Neurotoxicology and Teratology februári számában hozták nyilvánosságra.

Az adatok azt jelzik, hogy az ecstasy-t használó várandósoknál károsodnak a magzat nemét meghatározó kémiai jelutak, és a szer hozzájárul a csecsemőkori fejlődés zavarainak kialakulásához is.

A kutatást vezető Lynn T. Singer környezet-egészségügyi, gyermekgyógyász és pszichiáter professzor szerint: „Régóta élnek aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy az ecstasy károsíthatja a magzati és csecsemőkori fejlődést. A szer kedvezőtlen hatásai különösen a várandós esetében veszélyesek, aki esetleg úgy használja a szert, hogy nincs tudatában annak, hogy terhes.”

A kutatók 96 résztvevőt vontak be a DAISY (Drugs and Infancy Study) vizsgálatba, melynek célja a partidrogok terhességben kifejtett hatásának vizsgálata, helyszíne pedig a University of East London (UEL) volt. A résztvevőknél a terhesség előtt és alatt is felmérték a kábítószer-használati szokásokat, ezen belül az ecstasy-használatot is, és keresték a droghasználattal összefüggő pszichiátriai tüneteket és egyéb egészségi rendellenességeket.

A résztvevők többsége úgy nyilatkozott, hogy többféle illegális drogot is használt a terhesség előtt és alatt. Az eredmények azt tükrözték, hogy az ecstasy-élvező várandósoknak több negatív társadalmi következménnyel kell szembenézniük, mint absztinens társaiknak, melybe egészségi és munkahelyi problémák éppúgy beletartoznak, mint szociális nehézségek. Érdekes megfigyelés volt, hogy a terhesség alatti ecstasy-hatás befolyásolja a fiú:lány arányt az újszülöttek körében: a terhesség alatt ecstasy-t használó terhesek csoportjában nagyobb arányban születtek fiúk, miközben a természetes arány nem tér el jelentősen a fele-fele aránytól.

Az ecstasy-hatásnak kitett és ki nem tett csecsemőket a megszületéskor, majd négy hónapos korban hasonlították össze, melynek során vizsgálták a csecsemők növekedését, illetve keresték az esetleges kognitív elmaradás, nagy motoros fejlődési zavar jeleit, valamint összevetették a koordinált mozgás kialakulásának határnapjait. A brit kutatási koordinátor, Derek Moore pszichológus professzor szerint: „Az eredmények arra utalnak, hogy az ecstasy némi neurokémiai hatást is kifejt, mely befolyásolja a csecsemő motoros funkcióit.”

Dr. Moore megfigyelései szerint az ecstasy-hatásnak kitett csecsemők koordinált mozgásformái minőségileg gyengébbek voltak, és négy hónapos korban a csecsemők még nem jutottak el a fejlődés azon lépcsőire, mint droghatásnak ki nem tett társaik. Az ecstasy-hatásnak kitett csecsemők például későbbi életkorban voltak képesek megtartani fejüket, és ugyanilyen késés volt megfigyelhető a szem-kéz koordinációban, a hanyattfekvésből oldalra fordulásban és a segítséggel való ülésben is. A felsorolt elmaradások esetében nagyobb az esély arra, hogy később a fejlődési elmaradás egyéb jelei is mutatkoznak.

Dr. Singer úgy látja, hogy további kutatások szükségesek az ecstasy-hatás mértéke és a motoros működés minőségi károsodása között felmerült összefüggések pontosabb tisztázására, különös tekintettel arra, hogy az ecstasy egy széles körben használt kábítószer világszerte, így számos csecsemő érintett lehet, amennyiben bebizonyosodik, hogy a prenatális expozíció ártalmas.

Andy Parrott, a walesi Swansea University pszichológus professzora aggasztónak tartja a négy hónapos csecsemőknél megfigyelt pszichomotoros és ezzel összefüggő pszichológiai problémákat: „Az ecstasy hatására csökkenhet a szerotonin szintje, mely számos agyi funkció − köztük a nagy motoros működések − szempontjából kulcsfontosságú neurotranszmitter.” A szerotonin elengedhetetlen a korai magzati agyfejlődés szempontjából és olyan idegi impulzusokat közvetít a sejtek között, melyek fontosak az alvás, a szorongás és a hangulati állapotok szabályozásában. Az alapkutatási modellek azt jelzik, hogy a szerotonin szintjének és viselkedésének megváltozása hosszú távon károsítja a tanulást és az emlékezőképességet.

A mostani vizsgálat dr. Singer folyamatban lévő kutatásainak folytatása volt, melyben azt igyekeznek tisztázni, hogy a drogok miként befolyásolják a magzat és a csecsemő fejlődését. A kutatók a megszületés után 18 hónapon keresztül gyűjtik az adatokat, és ugyanezeket a nőket és gyermekeket a születés után 12 hónappal is megvizsgálják annak megítélésére, hogy a korábban detektált fejlődési elmaradás időközben rosszabbodik vagy perzisztál, illetve hogy a prenatális ecstasy-expozíciónak van-e a hosszú távon negatív hatása a fejlődésre. A szakemberek remélik, hogy vizsgálataikat a csecsemők gyermekkorára is ki tudják terjeszteni, mivel aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a terhességi ecstasy-hatás tartós deficitet okoz a tanulmányi teljesítményben, az emlékezőképességben és az érzelmi fejlődésben.