A rák kiújulása megakadályozható lehet immunterápiával
A leedsi, londoni és guildfordi egyetem kutatói a Mayo Klinika szakembereivel együttműködve újabb ismereteket szereztek a tumorrecidívák kialakulásáról, az immunrendszer ebbéli szerepéről.
A Cancer Immunology Research című lapban megjelent vizsgálatban dr. Tim Kottke és munkatársai azt tanulmányozták, hogy a daganat miért tér vissza sokéves tumorlatenciát követően. Hangsúlyozzák, hogy e jelenség részleteinek pontos megértése és a kiújulás megelőzése alapvetően fontos, mivel kiújulását követően a daganat lefolyása sokszor kiszámíthatatlanabb és agresszívebb, mint első jelentkezésekor. Ennek oka, hogy a tumor sokszor rezisztenssé válik a kezelésekkel szemben. Mint a szerzők megjegyzik, ha tudjuk, hogy a kiújuló tumor miben különbözik az elsődleges daganattól, illetve hogy milyen tényezők segítik elő a kialakulását, akkor korábban és hathatósabban avatkozhatunk be a nem kívánt folyamatba.
A folyamat alaposabb megértése érdekében Kottke munkacsoportja egérmodellt alkalmazott. A tumoros egerek a kemoterápiát követő 40−150 napon keresztül gyógyultnak látszottak. A hosszú utánkövetési periódus alatt azonban némelyiküknél „késői, agresszív lokális recidíva alakult ki, ami hasonlított a többféle tumortípus esetében előforduló klinikai szituációkhoz”.
Néhány in vivo és sejtkultúrán végzett kísérletet követően a szerzők ezt a relapszust az immunrendszer két fő elemében – az úgynevezett TNF-alfában és a természetes ölő (NK, natural killer) sejtekben − bekövetkezett „felfordulásnak”, zavarnak tulajdonították. Az első és legfontosabb annak kimutatása volt, hogy a kezelés után a reziduális ráksejtekben a TNF-alfa tumorellenes, immuntámogató hatása a betegség növekedését elősegítő, növekedési faktor jellegű hatássá alakult. Ezen túlmenően olyan mechanizmust is azonosítottak, mely gyengíti mind a T-, mind pedig az NK-immunsejtek felügyeleti (surveillance) képességét. A szerzők megfigyelései szerint a rezisztens ráksejteket nagy mennyiségben borítja a PD-L1-nek nevezett molekula, mely ugyanakkor interakcióba lép egy másik molekulával, az immunsejteken lévő PD-1-gyel, melynek révén arra „utasítja” a T-sejteket, hogy azok ne lépjenek akcióba.
A fentiek ismeretében Kottke és munkatársai intravénás PD-1-gyel vagy TNF-alfa-inhibitorral kezeltek egereket, melynek hatására hosszú távon a tumor növekedésének lassulását tapasztalták, sőt megakadályozhatták recidívák megjelenését.
A közlemény egyik társszerzője, Alan Melcher, a transzlációs immunterápia professzora hangsúlyozza, hogy megfigyeléseik azt támasztják alá, hogy a szervezet saját immunrendszere alapvető szerepet játszik a tumorrecidívák kialakulásában. Mindezek alapján úgy véli, hogy az immunterápiás módszerek alkalmazása csökkentheti a daganatok kiújulásának kockázatát.
„Egyre inkább világossá válik, hogy az immunrendszer a legfontosabb darabja annak a kirakós játéknak, mely alapján megtalálhatjuk a rákbetegség leghatékonyabb kezelési módját – mondja a másik társszerző, Kevin Harrington. − Olyan változásoknak kell bekövetkezniük a ráksejtekben, melyek képessé teszik őket az immunrendszer jelentősebb befolyásolására. Ha megértjük ennek mechanizmusát, ez alapján olyan új kezelési módszereket dolgozhatunk ki, melyekkel eredményesebben védhetők ki a relapszusok.”