A sztatinkezelés Parkinson kór ellen is véd

Ma már nem vitatott, hogy a vér LDL-koleszterin szintjét csökkentő sztatinok igen előnyösek a szív-és érbetegségek kockázatának csökkentésében. Többnyire ezért élethosszig tartó szedésük javasolt. Ha azonban szedésüket a koleszterint normálisra csökkenése után elhagyjuk, az azzal a veszéllyel járhat, hogy ezekben a betegekben gyakoribbá válhat a Parkinson kór.

Amikor Akira Endo japán kutató 1971-ben közölt eredményeivel elindította a koleszterincsökkentő sztatin készítmények sorát, még nem gondolhatta, hogy a tudományos ipari gyógyszergyártás történetének eddigi legnagyobb sikersorozatát nyitja meg. Az atorvastatin 2003-ban a gyógyszeripar történetének legsikeresebb készítménye lett.

E koleszterincsökkentő eladásából a gyártó 2008-ban 12,4 milliárd dollárnyi bevételre tett szert. A sztatinkezelés olyan mértékben csökkenti a szív-és érbetegségek gyakoriságát, hogy a kardiológia vezető szakértőinek egy csoportja nemrég javasolta: a koleszterinszinttől függetlenül minden felnőttnek adjunk ilyen gyógyszert, a mellékhatások veszélye ugyanis eltörpül a várható klinikai eredményhez képest.

Igaz, a kardiológia vezető szakértőinek másik csoportja ezt ellenezte, legalább olyan alapos érveléssel, mint az előzőek, hozzátéve azt az alaptalannak nem vehető gyanút, hogy a minden felnőttnek folyamatosan szedni javasolt gyógyszer nem elsősorban a betegeknek lenne hasznára, hanem az azokat gyártó és értékesítő cégeknek.

Most Jou-Wei Lind, a National Taiwan University munkatársa vezette munkacsoport Neurology közölt dolgozata új szempontból világított rá a sztatinok adásának kedvező hatására. A Taiwanon élő, 43 810 felnőtt ilyen irányú vizsgálatára a sziget általános egészségbiztosítási rendje adott lehetőséget.

Ott a biztosítási szabályzat az orvosoknak lehetővé teszi, hogy sztatin készítményt bárkinek fölirhassanak, de kötelezi a doktort, hogy ha beteg koleszterinje a normális szintre csökkent, a sztatin kezelést abba kell hagyni. A tanulmányhoz írt szerkesztőségi közleményben Eng-King Tan és Louis C.S. Tan kiemeli, hogy ez a gyakorlat alapvetően eltér az Egyesült Államokban alkalmazott terápiás irányelvektől.

„A nálunk hivatalos terápiás rend tette lehetővé, hogy megvizsgáljuk: van-e különbség a Parkinson kór kialakulásában azok között, akik abbahagyták a koleszterincsökkentő sztatinok  szedését, azokhoz képest, akik folytatták a sztatin kezelést” – nyilatkozta Dr. Jou-Wei Lind. Külön érdekessége lett a vizsgálatnak, hogy a sztatin szerek két csoportját: a lipofil (zsírban oldódó) és vannak hidrofil (vízben oldódó) szatitnok hatásait is összehasonlíthatták.

A zsírban oldódó készítmények, mint a simvastatin és az atorvastatin, csökkentették a Parkinson kór veszélyét, míg hasonló, kedvező hatást a vízben oldódó pravastatin vagy a rosuvastatin esetében nem észleltek. Azok, akik abbahagyták a zsírban oldódó sztatin készítmények szedését, a hasonló korú és nemű emberekhez képest 58 %-kal gyakrabban betegedtek meg Parkinson kórban. Ez abszolút kockázatban, egy millió esetszámra vonatkozólag, 2,65 esetnek felel meg.

A munkacsoport azt is kiszámolta, hogy a sztatin kezelés időtartamára vonatkozólag hogyan alakult a Parkinson kór megjelenésének kockázata. A zsírban oldódó sztatin készítményt szedő, 25 Parkinson kórban megbetegedett személy esetén összesítve csaknem 15 millió nap napra telt el a betegség megjelenéséig, a gyakoriság 1,68/millió volt. A vízben oldódó sztatin változatok esetében 14 új beteget regisztráltak, ez csaknem négy millió betegnapra 3,52 beteg/millió betegnek felelt meg.

„A zsírban oldódó sztatinoknak hatása kedvezőbb, mert jobban tudnak átjutni a vér-agy gáton, mint a vízben oldódó változatok” – foglalta össze a vizsgálat vezetője. „Az USA területén egy millió beteg szenved Parkinson kórban. Számukra ez az eredmény jót jelenthet” – kommentálta James Beck, a Parkinson Betegség Alapítvány alelnöke.