A torsemid nem jobb a furoszemidnél

A furoszemid lehet a leggyakrabban felírt kacs-diuretikum a szívelégtelenségben, de a gyakorlatban – néhány korlátozott bizonyíték alapján – a klinikusok gyakran előnyben részesítik a torsemidet a nagyobb biológiai hozzáférhetőség, a káliumkímélő és a potenciálisan hasznos pleiotróp hatások miatt.

A Journal of the American Medical Association folyóiratban január 17-én megjelent TRANSFORM-HF vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt a preferenciát. A minden ok miatti mortalitás elsődleges végpontja körülbelül 26% volt az átlagosan 17 hónapos követés alatt, függetlenül attól, hogy a betegeket - ejekciós frakciójuktól függetlenül - furoszemid vagy a torsemid-first csoportba kerültek-e. A 12 hónapos halálozás és kórházi kezelés összetett aránya sem különbözött szignifikánsan, körülbelül 49%, illetve 47% volt. Dr. Robert J. Mentz (Duke University School of Medicine, Durham, North Carolina) és munkatársainak eredményei szerint a klinikusok továbbra nyugodtan rendelhetik az általuk preferált kacsdiuretikumok bármelyikét.

A tanulmányban 2859 szívelégtelenség miatt kórházba került beteget több mint 60 egyesült államokbeli központban osztottak be furoszemiddel vagy torsemiddel végzett nyílt kezelésre. Az 1428, illetve 1431 beteg körülbelül 37%-a nő és 34%-a afroamerikai volt. A kockázati arány (HR) az összes okból bekövetkezett halálozásra a 17,4 hónapos követés során, torsemid kontra furoszemid, 1,02 (95% CI, 0,89-1,18). A HR bármilyen okból bekövetkezett haláleset vagy kórházi kezelés esetén 0,92 volt (95% CI, 0,83-1,02). A 12 hónapos minden okból történő kórházi kezelés aránya (RR) pedig 0,94 volt (95% CI, 0,84-1,07).

Pragmatikus kialakításával a TRANSFORM-HF valóban a tényleges klinikai gyakorlatban előforduló változatos szívelégtelenség-populációt reprezentálta, és a betegek kezelésében kevés megszorítás volt, így például lehetőség volt a kacsdiuretikum keresztezésére és más diszkrecionális diuretikus változtatásokra. A vizelethajtó adagolása is szignifikánsan változott a csoportok között, és váratlanul magas volt a vizelethajtók megvonása, mindezek nyomán a vizsgálat kevéssé volt alkalmas feltételezett csoportok közötti különbségek kimutatására. Arra azonban mindenképp alkalmas – hogy, mint azt a szerkesztőségi kommentár is megjegyzi – „eloszlassa azt a hitet, hogy a torsemid jobb, mint a furoszemid, így a szívelégtelenségben és pangásos tünetekben szenvedő beteg kezelésekor a különböző kacsdiuretikumok relatív előnyeinek mérlegelése helyett arra koncentrálhatunk, hogy a mielőbb megkezdjük és optimalizáljuk a bizonyítékokon és iránymutatásokon alapuló terápiákat a betegek jobban életminősége és élettartamuk meghosszabbítása érdekében."

Forrás:

Mentz RJ, Anstrom KJ, Eisenstein EL, et al. Effect of Torsemide vs Furosemide After Discharge on All-Cause Mortality in Patients Hospitalized With Heart Failure: The TRANSFORM-HF Randomized Clinical Trial. JAMA. 2023;329(3):214–223. doi:10.1001/jama.2022.23924