A tüdőrák szaga
A tüdőrákos és emlőrákos betegek és az egészséges emberek által kilélegzett levegő nem csak összetételében, hanem hőmérsékletében is eltér egymástól, olyannyira, hogy ez akár diagnosztikus értékű is lehet.
Személyes tapasztalatok során és klinikai kutatásokban már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a tüdőrákos és az emlőrákos betegek által kilélegzett levegőben sajátságos biokémiai markerek találhatók, amelyek aéapján a betegek megkülönböztethetőek az egészséges emberektől, ugyanakkor a kilélegzett levegő kémiai analízisére nem lehet klinikai diagnózist alapozni. Egy korábbi amerikai vizsgálatban 55 tüdőrákos és 31 emlőrákos beteg kilehelt levegőjét és 83 egészséges kontroll személy kilélegzett levegőjét szagoltatták meg az erre a célra kiképzett öt, egyébként teljesen hétköznapi kutyával (McCulloch). A daganat jelenlétét a kutyák a minta elé való leüléssel, vagy lefekvéssel jelezték. A tüdőrákos és a kontroll betegek esetén a biopsziával igazolt diagnózis szenzitivitása és specificitása egyaránt 0,99 volt, emlőrák esetén a szenzitivitás 0,88, a specificitás 0,98 volt – teljesen függetlenül a daganatos betegség stádiumától.
Hasonló kísérletet végeztek Németországban is, ahol 220 önként jelentkező (egészséges személy, igazolt tüdőrákos beteg, vagy COPD-s beteg) kilélegzett levegőjének mintáját szagoltatták meg kutyákkal (Ehmann). A tüdőrákot az állatok 71%-os szenzitivitással, és 93%-os specificitással érzékelték. A tüdőrákot a COPD-től, a dohányzástól és a táplálékok illatától teljesen függetlenül érzékelték, ami szintén megerősíti azt a véleményt, hogy nagyon sok jellegzetes illékony szerves anyag van a tüdőrákos betegek kilélegzett mintáiban. Ezek érzékelésére elektronikus érzékelők (olfactométerek) rendszerbeállítása lenne szükséges.
Az emberi test százával termel illékony szerves anyagokat, melyek az egyén adott anyagcsere-állapotának felelnek meg, ezért gyulladásos, vagy metabolikus betegségekben a test illatai megváltoznak. Japán kutatók „A betegség szaga” című cikkükben kimutatták, hogy a leheletben, a vérben, a vizeletben, az izzadságban, a hüvelyváladékban, a székletben az egyes betegségekre jellegzetes szagokat lehet azonosítani (Shirasu). Mi magunk is naponta észleljük ezeket a szagokat betegeink körében, mindenki ismeri például a súlyos májbeteg, vagy a cukorbeteg jellegzetes szagát. A daganatok a nekrózis miatt leginkább a „rothadás” szagával járnak, amit a dimetil-diszulfid, vagy a dimetil-triszulfid zsírsavak okoznak. Emlőrákban és tüdőrákban a szénhidrátok, pl. az alkánok és a monometilált alkánok jelezhetik az oxidatív stresszt. Ezek azonosítása műszeresen gázkromatográffal és a tömegspektrométerrel történhet, de a kutyáknak az emberi szaglásnál százszor érzékenyebb szaglórendszere is alkalmas erre.
Magyar kutatók kiváló munkájukban már évekkel ezelőtt igazolták, hogy a rákbetegek kilélegzett levegőkondenzátumának proteomikus profilja eltér a dohányosokétől, és ezek „elektronikus orr” használatával speciális „szag-lenyomatot” adnak. (Horváth). Ismeretes, hogy a tüdőrákos betegek túlnyomó többsége dohányzik, de a kilélegzett levegőben tüdőrák fennállása esetén a dohányzás szagához speciális "illatanyagok" adódnak hozzá - és ezeket a különbségeket ismeri fel a gép. A tüdődaganatos betegek leheletében nemcsak illó anyagokat, de egyéb gázokat is vizsgáltak és pl. lényeges különbséget találtak a nitrogénoxid szintáz eltérő expressziója miatt a kilélegzett levegő FeNO tartalmában is. A vizsgálat ráadásul egyszerű, és nem invazív.
Ezeknél sokkal egyszerűbb módszert találtak legújabban barcelonai orvosok. A tanulmány vezetője, Dr. Giulia Scioscia (Hospital Clínic i Provincial de Barcelona) a European Respiratory Society (ERS) 2014-es kongresszusán Münchenben arról számolt be, hogy 34 Celsius foknál magasabb hőmérsékletű kilégzett levegő tüdőrákra utal. A radiológiailag tüdőrákosnak vélt 82 betegnél (akik közül később a szövettani vizsgálat alapján 40-nél igazolódott tüdőrák, 42-nél pedig nem) mérték X-Halo (Delmedica Investments) termométerrel a kilélegzett levegő hőmérsékletét. A betegeket és a kontrollokat életkor, nem, dohányzás szerint, stb. csoportosították. Bármelyik kategóriát is nézték, a tüdőrákos betegeknél csaknem minden esetben (96%) 34 Celsius foknál magasabb volt a kilélegzett levegő hőmérséklete. A kilélegzett levegő hőmérsékletének mérése nem túl érzékeny eljárás, hiszen sok mindentől függ: szoba hőmérséklete, a vizsgált személy testhőmérséklete (láza), fáradtsága, edzettsége, az első, vagy a második lehelet, a kifújás sebessége, stb.
Dr. Fernardo Gamarra (Klinikum St. Elisabeth Straubing, Németország) szerint „az adatok igen érdekesek, szerintem nem végezetek eddig még ilyen vizsgálatot sosem”. Véleménye szerint számításba kell viszont venni a kilélegzett levegő hőmérsékletét befolyásoló egyéb faktorokat is (pl. dohányzás, a kilégzés sebessége, teljes volumene, nagydarab embereknek melegebb a lehellete, stb.). Jó lenne látni kezdeti stádiumban lévő tüdőtumoros betegeken végzett méréseket is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. European Respiratory Society (ERS) International Congress
3. Integrative Cancer Therapies
4. European Respiratory Journal
5. J Biochem
