ACE-gátlók és tüdőrák

Az ACE-gátlók rövid idejű használata igen hatásos a magasvérnyomás betegség kezelésére. Rövid használatuk relatíve veszélytelen, azonban hosszú használat mellett megnövekedhet a daganatos betegségek gyakorisága. A régebbi megfigyeléses vizsgálatokban már észlelték, hogy az ACE-gátlók növelhetik a daganatos betegségek gyakoriságát, ebben az angliai  vizsgálatban speciálisan a tüdőrák gyakoriságára gyakorolt hatását elemezték.

Az Egyesült Királyságban évente 70 millió magasvérnyomás csökkentő tablettát használnak fel, 32%-ban ACE-gátlót. A UK Clinical Practice Research Datalinkben (CPRD) nyilvántartott, 700 háziorvosi praxisból származó 992,061 beteg egészségügyi adatait kiemelve szám szerint 335.135 beteget kezelnek ACE-gátlókkal (leggyakrabban ramiprillel, lisinoprillel, perindoprillal), 29.008 beteget ARB-vel és 101.637 beteg szed ACE-gátlót és ARB-t is. Az ACE gátlót szedők rendszerint még sztatinokat és egyéb szereket is szedtek. A vizsgálat indulásakor egyik betegnek sem volt daganatos betegsége. A vérnyomáscsökkentőket szedő és a kontroll csoport a korábban elszenvedett pneumonia, tbc és COPD szempontjából is megegyezett. Átlagosan 6,4 év megfigyelés után 7952 tüdőrákot jegyeztek fel, ami 1,3/1000 személy/év gyakoriságnak felel meg. Az életkorral, nemmel, BMI-vel, dohányzással, alkohollal és egyéb tüdőbetegségekkel korrigált értéken az ACE-gátlók mellett a tüdőrák gyakorisága 1,6/1000 személy/évnek mutatkozott, az ARB-ket használóknál 1,2 eset/1000 személy/év volt a gyakoriság. Az 5 évnél rövidebb ACE-gátló használat nem befolyásolta a tüdőrák kockázatot (HR: 1,1). Az 5 évnél hosszabb gyógyszerszedés esetén az ACE gátlók használatának hosszával arányosan egyre nő a tüdőrák kockázata: az ARB szedőkhöz képest 5 év ACE-gátló szedés után 22%-kal, 10 év ACE-gátló szedés után már 31%-kal nő a kockázat (5 év után HR: 1,22 (95%CI 1,06-1,40), 10 év után HR: 1,31, 95%CI 1,08-1,59). A tanulmány szerint – érdekes módon – a dohányzás nem befolyásolta az ACE-gátlók és a tüdőrák közötti összefüggést. , Dr. Laurent Azoulay (Dept. of Epidemiology, Biostatistics and Occupational Health at McGill University in Montreal, Quebec, Kanada) szerint az eredmények a gyógyszerek egy eddig nem ismert, rejtett hatására utalnak, de végső következtetések levonásához hosszabb megfigyelést terveznek.

A tanulmányhoz írt szerkesztőségi közleményben Dr. Cronin-Fenton (Dept. of Clinical Epidemiology, Aarhus University, Dánia) hangsúlyozta, hogy szerinte is hosszabb megfigyelés szükséges. Mivel ezek a szerek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert célozzák meg, szerepük lehet a rák keletkezésében is, hiszen az ACE-gátlók pl. fokozzák a tüdőben a bradykinin felhalmozódását, ami stimulálja a tüdőrákot. Az ACE-gátlók növelik a P-anyag akkumulációját, ami tüdőrákban expresszálódik és összefüggést mutat a tumor proliferációjával és angiogenezisével. 

Ennek ellenére a doktornő egyáltalán nem javasolja az ACE-gátlók kivonását a piacról, mivel az ACE-gátlók és az ARB-k egyaránt a hipertónia, a szívbetegségek és a vesebetegségek bevált gyógyszerei, és a tanulmánynak a szerzők által is elismert számos korlátja van. Nem tudtak figyelembe venni olyan fontos faktorokat, mint a szocioökonomiai státusz, az étrend, a radionnak és azbesztnek kitettség, a tüdőrák családi halmozódása. Bár regisztrálták a dohányzást, de annak mértékét és időtartamát nem, pedig ez köztudottan igen jelentősen befolyásolja a tüdőrák kialakulását.  Az adatok az UK CPRD-ből származnak, csak a háziorvosok receptfelírását tartalmazzák, a szakorvosok által felírt gyógyszereket nem. Mivel csak a felírt recepteket és nem a beszedett gyógyszerekről van adat, azt sem tudni, milyen volt a betegek gyógyszerszedése, adherenciája, perzisztenciája. Az ACE-gátlók gyakori és jól ismert mellékhatása a köhögés, ami felveti annak lehetőségét, hogy az ACE-gátlókat szedőket gyakrabban küldik mellkasvizsgálatra, CT-re, így körükben több preklinikai tüdőrákot ismernek fel, illetve több elváltozást detektálhatnak tévesen tüdőráknak. Az egyes betegeknél mérlegelni kell a várható élettartamot, és a hosszú időtartamú gyógyszerszedés miatt fellépő tüdőrákos kockázatot. A generikus ACE-gátlókat 1995-től, a generikus ARB-ket 2010-től lehet az Egyesült Királyságban kapni. Időközben a recept-felírási szokásokat a szocioökonómiai változások befolyásolhatták, de a radonnak és az azbesztnek a tüdőre gyakorolt hatásai is megváltoztak. Bár a tüdőrák relatív gyakoriságának 14%-os növekedése a legalább 5 éve ACE-gátlót szedők körében nem jelenti automatikusan azt, hogy az abszolút kockázat igen nagy lenne, de a tanulmány eredménye mindenesetre további vizsgálatokat igényel, hiszen az ACE gátlókat milliók szedik világszerte.

Forrás:

1. Medscape Medical News > Oncology News

2. The BMJ 

3. The BMJ