Applikáció a daganatos fájdalom csökkentéséért
A daganatos fájdalom ellátására alkalmazott okostelefon app alkalmas lehet az idős emberek palliatív ellátásának támogatására is.
A Palliative Care in Oncology Symposium-on San Diegoban ismertetett randomizált vizsgálat szerint a klinikai algoritmusokat használó app segítségével 20%-kal csökkenthető az áttétes daganatos betegségekben szenvedők fájdalma és 69%-kal csökkenthető a fájdalommal összefüggő kórházi felvételek aránya a kontroll betegekhez képest.
A vizsgálatot vezető dr. Mihir M. Kamdar (Massachusetts General Hospital, Boston) szerint előrehaladott rákbetegségben a fájdalom különböző mértékben jelentkezik, de legalább a betegek 70-90%-ában észlelhető. Ez jelentősen csökkenti az életminőséget, és növeli az egészségügyi szakszemélyzet segítségének igénybevételét.
A betegek érthetően szeretnének tisztában lenni a fájdalom csillapításának lehetőségeivel. A sikeres fájdalomcsillapítás gyakran a mellékhatások (székrekedés, hányinger) miatt hiúsul meg, de egyes betegek össze is zavarhatják az előírt terápiát (pl. a hosszú hatású fájdalomcsillapítókat összetévesztik a rövid hatásúakkal), mások pedig – súlyos fájdalmaik ellenére is - attól félnek, hogy függővé válnak.
Új segítségnyújtási modellek, technológiai megoldások váltak szükségessé a daganatos fájdalommal küzdő betegek két klinikai vizitje közötti problémáinak megsegítésére. Az ePAL-nak nevezett okostelefon app a Partners HealthCare Pivot Labs (MGH Cancer Center) és a MGH Division of Palliative Care közötti kollaboráció eredménye. Az ePAL applikáció képes monitorozni és megfelelően csillapítani az előrehaladott daganatos betegek fájdalmait, funkciói között van a fájdalom nyomonkövetése, az akadályok meghatározása, a közbeavatkozás, a napi igényekhez igazított mesterséges intelligencia vezérelt oktatói üzenetek, az oktatást szolgáló adattár és videók, és a lelki/testi terápiák.
Az ePAL applikáció hatását elemző vizsgálatba bostoni Palliative Care klinika 112 betegét vették be, akiket véletlenszerűen a szokásos ellátást kapó, vagy az okostelefon applikációt is használó csoportba soroltak. Mindkét csoportba 56 beteg került. A kontroll csoportos betegek átlagos életkora 54,6 év volt, míg az intervenciós (applikációt használó) csoportban ez 50,7 év volt. A nő-férfi arány gyakorlatilag mindkét csoportban megegyezett. A betegek leginkább gasztroenterológiai, ritkábban emlő- vagy tüdőrák miatt kaptak kezelést. Egy 8 hetes priódusban az ePAL csoport betegei naponta kaptak fádalmaik feldolgozásához okostelefonjukon keresztül támogatást közérthető üzenetek formájában. Hetente három alkalommal kérték a betegeket, hogy 0-tól 10-ig terjedő skálán jelöljék meg az elmúlt 24 órában észlelt fájdalmaik erősségét. Amennyiben a mesterséges intelligencia úgy találta, hogy a betegnek súlyos, vagy a klinikai beavatkozását sürgető, romló fájdalma van, az app riadóztatta a palliatív klinika osztályozópontján (triage) dolgozó szaknővért, és a beteget egy órán belül visszahívták a klinikára.
Az app egy biztonsági e-mailt is küld a nővérnek a felmerült problémáról, ami szükségtelenné a teszi, hogy a beteg telefonhívásokkal töltse az idejét, bolyongjon a rendszerben, hisz közvetlenül az ellátására alkalmas egészségügyi személyzet hívja őt, hogy segítsen problémáján. A betegeknek a vizsgálat indulásakor, illetve annak 4. és 8. hetében kérdőíveket kellett kitölteniük (Brief Pain Inventory interference scale, Barriers Questionnaire II, Generalized Anxiety Disorder Questionnaire), melyekkel a vizsgálók a betegek által érzett fájdalmat és szorongást mérték. A „szokásos” ellátásban részsülőknél nem történt változás a 8 hét alatt, de az ePAL-t használók arról számoltak be, hogy a 8. hétre 20%-kal csökkent fájdalomérzetük súlyossága. Az ePAL csoportban 4 alkalommal, a kontroll csoportban 20 alkalommal volt szükség fájdalom miatti kórházi felvételre, az összes okból történt kórházi felvételek száma az ePAL csoportban 15, a kontroll csoportban 25 volt (P=0,048). A Brief Pain Inventory (BPI) érték szignifikánsan csökken az app-ot használók körében a kontrollokhoz képest (P=0,034), és jelentősen csökkent a daganatos fájdalomcsillapítással szembeni negatív hozzáállás is (P=0,042). A szorongás viszont emelkedett az ePAL használóknál, míg a kontrolbetegekben csökkent (P=0,15), ezt a vizsgálók azzal magyarázzák, hogy már a fájdalomról feltett kérdés is szorongást vált ki. Az általános életminőség nem javult szignifikánsan.
Az ePAL 2.0 változatát már tervezik. Szakértők szerint az okostelefonokra alkalmazható, a mesterséges intelligencia (AI,artificial intelligence) vezérelte applikáció alkalmas lehet az egyre öregedő népesség palliatív ellátására is.
Forrás:
