Marihuana orvosi alkalmazása daganatos betegségben
Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó onkológus orvosok többsége megtárgyalja betegeivel a marihuana orvosi alkalmazásának (MM) kérdését.
Az MM (medical marihuana) a nem farmakológiai cannabis termékek orvosi célú felhasználását jelenti, azaz ilyenkor többnyire a teljes marihuana-növényt használják, ami százával tartalmaz olyan egyéb hatóanyagokat, melyek bonyolult szinergista és inhibitoros kölcsönhatásokat eredményezhetnek. Az MM meghatározás tehát nem a gyógyszergyárban előállított, tisztított cannabinoidokra (pl. dronabinol, nabilon) vonatkozik. Meg kell értenünk, hogy az orvosi marihuana alkalmazásnak hol van a helye a rákbetegek ellátásában, vannak-e hatásáról tudományos bizonyítékok, hol tart az alkalmazás engedélyezése, és mik a tájékoztatás legfontosabb hiányosságai.
A Journal of Clinical Oncology-ban 2018. májusában online megjelent felmérés során 2016 novemberében találomra kiválasztott 400 onkológusnak küldtek kérdőíveket, melyek 30 kérdést tartalmaztak, és a kitöltésükhöz kb. 10 percre volt szükség. Összesen 376 onkológus küldte vissza válaszait, 36%-uk már több mint 25 éve gyakorolta a szakmát. A válaszadók 79,8%-a megbeszélte már az MM alkalmazásának lehetőségét betegeivel vagy a betegek családjával, és 45,9%-uk az utóbbi egy évben legalább egy betegnek ajánlotta a marihuana kezelést a daganat okozta problémákra. A vélemények a munkahelytől függően eltértek: a déli államokban dolgozó onkológusoknak csak 68,9%-a, az északi államokban dolgozó onkológusoknak viszont 94,7%-a tárgyalt már az MM lehetőségéről betegeivel (P=0,02). A déli államokban 34,7%-ban, az északi államokban pedig 84,2%-ban ajánlották is az MM kezelést (P<0,001). A heti 60 betegnél többet ellátó onkológusok jóval többször (88,9%) hozták szóba ezt a lehetőséget a betegekkel való kommunikáció során, mint a heti 40-59 beteget ellátó kollégáik (78,5%), illetve a hetente 40-nél kevesebb beteget ellátó kollégáik (69,6%). A kórházban dolgozó onkológusok mindössze 35%-a, a járóbetegrendeléseken dolgozók 54,2%-a ajánlotta betegeiknek az MM kezelést (P=0,008). Fontos, hogy az MM kezelés lehetőségét betegeivel megvitató onkológusok szerint 78%-ban maguk a betegek, vagy családtagjaik kezdeményezték az MM-ről szóló beszélgetést.
Érdekes módon csak az MM kezelést ajánló onkológusok – saját bevallásuk szerint – csak 30%-ban voltak megfelelően tisztában az MM lehetőséggel. Az utóbbi egy évben a betegeknek MM kezelést javasló onkológusok több mint a fele (56,2%) úgy érezte, hogy nincs minden szükséges információ birtokában a kezelésről. Természetesen az MM-kezelést legálisan engedélyező államokban dolgozó onkológusok jóval többen érezték úgy, hogy birtokában vannak a szükséges ismereteknek (p=0,002). Nagyjából az onkológusok egyharmada vélte úgy, hogy az MM kezelés legalább annyira használható fájdalomcsillapító, mint az egyéb analgetikumok, további egyharmaduk gondolta úgy, hogy az MM kevésbé hatásos, a maradék egyharmad pedig nem tudta a választ. Az ambulanciákon dolgozók 39,5%-a legalább olyan hatásosnak tartotta az MM-et fájdalomcsillapításra, mint a standard fájdalomcsillapítókat, míg a kórházi onkológusoknak csak 26,7%-a értett ezzel egyet (P=0,049).
Az onkológusok 64,5%-a legalább olyan – vagy még inkább – hatásosnak tartotta az MM-et étvágytalanság vagy kachexia kezelésére, mint a standard módszereket. Ezzel kissé ellentétesen csak az onkológusok 48,4%-a tartotta azonos hatásúnak, vagy kissé hatásosabbnak az MM-et hányinger és hányás kezelésére, mint a standard módszereket. Az egyéb tünetek kezelésére (szorongás, megküzdés, álmatlanság) is csak kb. 35-45%-ban ajánlották.
A marihuana orvosi alkalmazása korunk egyik fontos kérdése, de szem előtt kell tartani, hogy legalizálása nem azt jelenti, hogy hatásos és biztonságos is. Egyelőre csak kevés adatunk van arról, hogy a cannabis hogyan befolyásolja a daganatos fájdalmat, hányingert, hányást, anorexiát, kachexiát.
Forrás: