Atomháború okozta sugárbetegség kivédése

Az Észak-Koreai rezsim rendszeresen fenyegeti az Egyesült Államokat egy ballisztikus rakétával végrehajtott atomcsapás lehetőségével. Ezért az USA védelmi minisztériuma (DoD, Department of Defense) a különböző érdekelt cégekkel karöltve az akut sugárbetegség-szindróma egyre hatékonyabb kezelésének kidolgozásán fáradozik.

Az ellenségeskedés 2017. novemberben durvult el, amikor Phenjan egy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt fel, ami képes lenne elérni az Egyesült Államok területét. A rakéta átrepült Japán felett, majd a Japán Tengerbe csapódott. (Állítólag a Cathay Pacific éppen ebben az időben San Franciscóból Hong-Kongba tartó járatáról látni is lehetett).

Az USA egészségügyi hatáságai szerint megfelelő készletük van egy esetleges nukleáris támadás és egy abból származó tömeges sugárkárosodás kezelésére. Mindamellett tovább kell erősíteni a DoD és az érintett gyógyszergyártók közötti kapcsolatokat a katonákat és a civileket egyaránt fenyegető nukleáris csapás egyre hatásosabb kezelésének kidolgozása érdekében. A DoD ellenintézkedésként a teljes költségvetéséből 3,9 millió USD-t különített el erre a célra 2018-ban, ami 600000 dollárral több az előző évi összegnél. Számos egyéb szerződés is született, pl. a Cleveland BioLabs és a Humanetics Corp. legkevesebb 13 millió dollárt fektetett a kutatásokba, tehát a civil szféra is jelentősen megmozdult az ügy finanszírozása érdekében.

A sikeres gyógyszereket gyártók haszna ugyanakkor nem maradt el: pl. a kormányzat 2013-ban 157 millió dollárt költött a már három évtizede ismert Neupogen készletezésére – bár ennek, és a hasonló szereknek a hatásai csak a sugárkárosodás egy bizonyos tünetének orvoslására korlátozódnak. Az új kutatások arra irányulnak, hogy a kifejlesztendő szer nukleáris támadás esetén lehetőség szerint egyszerre mindhárom sejtes véralkotó (a vörövértest, a fehérvérsejt és a vérlemezke) pusztulását védje ki, és ne kelljen külön-külön vérvizsgálatokat és értékeléseket végezni a véralkotók károsodásának felmérésére. A jelenleg is rendelkezésre álló Leukin, Neulasta és Neupogen mindössze a fehérvérsejtek egy alcsoportjának megvédésére képesek és nem hatnak a vér másik két sejtes elemére. Az izraeli kutatók (Pluristem) által kidolgozott PLX-R18 placenta-eredetű sejteket jelent, melyek képesek megvédeni, vagy regenerálni a csontvelőt (G-CSF-et, IL-6-ot, MCP-1-et, MCP-3-at és GRO-t szekretálnak), ilyen módon nem lenne szükség az elszenvedett sugárdózis felbecsülésére és az ismételt vérvizsgálatokra sem, jelentette ki Karine Kleinhaus, a Pluristem North America elnökhelyettese (Ofir). 

Az izraeli központú Pluristem Therapeutics, a Cleveland BioLabs és a Neumedicines Inc már az új kezelési lehetőség megoldása közelében jár, a Humanetics pedig most indított egy vizsgálatot egy szájon át szedhető molekulával.

A Pluristem igazgatóhelyettese, Yaki Yanay szerint óriási lehetőség van a molekulák felhasználására a daganatos betegek kezelésében is.

A HemaMax szer a már elszenvedett sugár-expozíció után használható. Gyártója, a Neumedicines vezérigazgatója, Lena Basile szerint a pre-expozíciós szerek kidolgozását akadályozza, hogy gyakorlatilag csak katonákról lehet szó, civil lakosságnak ezek nem adhatók.

Tavaly augusztusban a NASA is belépett a kutatásokba, hiszen a Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) szándéka szerint olyan szereket kell létrehozni, melyek az űrhajósokat érő sugárzások ellen (is) védenek. A NASA vezető radiológusa, Dr. Honglu Wu szerint leginkább azok a szerek érdekesek, melyeket még a sugár-expozíció előtt kellene alkalmazni.

Donald Trump elnök a múlt hónapban – részben az Észak-Koreai fenyegetés hatására – az USA éves katonai kiadásaira egy 700 milliárd dolláros költségvetést írt alá, melynek köszönhetően az új kezelési lehetőségek kutatására is jut majd pénz.

Forrás:

1. Medcape Medical News > Reuter Health Information

2. Blood