Az antidepresszívumok lassú hatáskezdetének háttere

Egy kettős vak vizsgálatban több mint 30 önkéntest véletlenszerűen osztottak be 3-5 hétre az SSRI eszcitalopramhoz vagy placebóhoz. A PET-képalkotás segítségével a kutatók azt találták, hogy a hatóanyagot szedő betegeknél idővel a szinaptikus sűrűség jelentősen megnőtt a neokortexben és a hippokampuszban.

Az eredmények a vizsgálatot végző Dr. Gitta Moos Knudsen (Koppenhágai Egyetemi kórház, Dánia) szerint arra engednek következtetni, hogy az SSRI-k növelik a szinaptikus sűrűséget a depresszióban kritikusan érintett agyterületeken, ami arra utal, hogy az agyban lévő szinaptikus sűrűségnek köze lehet az antidepresszánsok működéséhez, és ez célpontot jelenthet a depresszió elleni új gyógyszerek kifejlesztéséhez. Továbbá az adatok arra utalnak, hogy a szinapszisok hetek alatt épülnek fel, ami megmagyarázná, hogy miért kell ennyi idő e gyógyszerek hatásának érvényesüléséhez.  

Az eredményeket itt, a 36. European College of Neuropsychopharmacology (ECNP) kongresszuson mutatták be, és egyidejűleg online is megjelentek a Molecular Psychiatry című szaklapban.

Az SSRI-ket széles körben alkalmazzák depresszió, szorongás és kényszerbetegség esetén. Feltételezések szerint a neuroplaszticitáson és a szinaptikus remodelingen keresztül javítják a kogníciót és az érzelemfeldolgozást javítása érdekében, ez azonban klinikailag még nem bizonyított.

A vizsgálatba vont egészséges önkéntesek véletlenszerűen 20 mg eszcitalopramot vagy placebót kaptak 3-5 héten át. Az agyi történések feltárására PET-vizsgálatot végeztek 11C-UCB-J izotóppal, amely lehetővé teszi az agyban a szinaptikus vezikuláris glikoprotein 2A (SV2A), a szinaptikus sűrűség, valamint a sűrűség időbeli változásának leképezését a hippokampuszban és a neokortexben.

2020 májusa és 2021 októbere között 17 személy kapott eszcitalopramot, 15 pedig placebót. A két csoport között nem volt szignifikáns különbség az életkor, a nem és a PET-hez kapcsolódó változók tekintetében. A szérum eszcitalopram mérések megerősítették, hogy az aktív gyógyszercsoportban minden résztvevő megfelelt a követelményeknek. Amikor a szinaptikus sűrűséget egyetlen időpontban, átlagosan 29 nappal a gyógyszerszedés kezdete után értékelték, nem volt szignifikáns különbség az eszcitalopram- és a placebócsoport között sem a neokortexben (P = 0,41), sem a hippokampuszban (P = 0,26).

Az SV2A szintekre gyakorolt időfüggő hatás másodlagos elemzése során azonban jelentős különbséget találtak a két vizsgálati csoport között. A placebóval összehasonlítva az eszcitalopramot szedő résztvevőknél jelentősen megnőtt a szinaptikus sűrűség mind a neokortexben (rp-érték, 0,58; P = 0,003), mind a hippokampuszban (rp-érték, 0,41; P = 0,048), ez összhangban van azzal a klinikai megfigyeléssel, hogy a szinaptikus sűrűség kialakulásához időre van szükség, de az nem bizonyított, hogy a szinaptikus sűrűség növekedése előfeltétele-e a tünetek javulásának.

Forrás:

36th European College of Neuropsychopharmacology (ECNP) Congress. Abstract S14.04 and P.0378. Presented October 8 and 9, 2023.

Mol Psychiatry. Published online October 9, 2023. https://www.nature.com/articles/s41380-023-02285-8