Az atherosclerosis alapvető mechanizmusa cukorbetegeknél

A cukorbetegek számára a kardiovaszkuláris betegségek gyakoribb előfordulása a szerencsétlen valóság. E körbe tartozik az atherosclerosis, melynek későbbi következménye szívinfarktus és stroke lehet.

„A szívbetegség a vezető halálokok közé tartozik 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben egyaránt” – mondja George King, a vizsgálat vezetője. Ismeretes, hogy a diabétesz kapcsán fellépő hyperglykaemiás epizódok, illetve a zsírsavak vérszintjének megemelkedése hatására a szervezet fokozott mennyiségben termeli a protein-kináz-C béta-izoformáját, a PKC-bétát, egy olyan enzimet, mely szerepet játszik egy sor biológiai folyamatban, és bizonyítottan befolyásolja a szív- és érrendszer működését.

A PKC-béta és az atherosclerosis közötti összefüggések elemzésére kísérleti állatok két csoportját használták. A csoportokat olyan egerek alkották, melyeknek szervezete nem volt képes előállítani az apolipoprotein E-t, azt a lipoproteint, mely eltávolítja a koleszterint és a lipideket a véráramból. E deficitnél fogva ezek az állatok eleve hajlamosabbak voltak atherosclerosis kialakulására. A két csoport egyikében az állatok szervezete fokozott mennyiségben termelt PKC-bétát az endotéliumban. Mindkét csoport állatait zsírban gazdag, „nyugati” típusú étrenden tartották 12 héten keresztül, majd a kutatók felmérték a kardiovaszkuláris rendszer állapotát.

Mindkét csoport állatai hasonló ütemű testsúlygyarapodást mutattak, és nem tértek el a vérnyomásértékek, valamint a koleszterin- és trigliceridszintek sem. Abban a csoportban azonban, ahol a PKC-béta szintje emelkedett volt, drasztikusan nagyobb arányban fordult elő érelmeszesedés. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a PKC-béta gátolja a szervezetnek az atherosclerosis kivédésére irányuló természetes válaszreakcióit, mely normális körülmények között megakadályozza, hogy a zsíros felrakódások a keringésből az ér belső falára tapadjanak ki. Ennek eredményeként a PKC-bétát fokozott mennyiségben termelő kísérleti állatoknál kétszer akkora mennyiségben keletkeztek ateroszklerotikus plakkok, mint a kontrollcsoport állatainál, és 1,7-szer súlyosabb volt az aorta meszesedése is. Az endotélfal ugyancsak a fokozott fertőzés és gyulladás jeleit mutatta.

A kutatók úgy vélik, hogy a súlyosabb formában jelentkező kardiovaszkuláris betegség hátterében részben az áll, hogy a PKC-béta közvetett úton gátolja az antiaterogén nitrogén-monoxid termelődését. A nitrogén-monoxid alapvetően foltos a szív- és érrendszer normális állapotának fenntartásához, mérsékli a szívre háruló terhelést és lassítja a szívfrekvenciát. A nitrogén-monoxid szintjének csökkenése valójában a kardiovaszkuláris betegségek korai indikátorának tekinthető. Most, hogy a fokozott mennyiségben termelődő PKC-bétáról bebizonyosodott, hogy súlyosbítja az atherosclerosist, a kutatók azt remélik, hogy a jelenlegieknél jobb módszereket találhatnak a cukorbetegek kardiovaszkuláris állapotának javítására, szív- és érrendszeri betegségük kezelésére.

„Amennyiben sikerülne megtalálnunk a PKC-béta csökkentésének módját, úgy mérsékelhető lenne a kardiovaszkuláris kórképek előfordulásának esélye 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben is” – összegzi a tapasztalatokat dr. King.