hirdetés

Az áttétes kolorektális rákos betegek és az orvosok együttműködése

Európában 11 nyelvre lefordított  kérdőívvel mérték fel az áttétes kolorektális rákos betegek véleményét kezelésük körülményeiről.

hirdetés

A felmérést végző Dr. Zorana Maravic (Colon/Digestive Cancers Europe, Overijse, Belgium) és munkatársai eredményeikről az idei World Congress on Gastrointestinal Cancer poszter szekciójában számoltak be.

Az első poszteren (PD-023) közzétették a betegek demográfiai jellemzőit, a diagnózis és kezelés gyakorlatát és az egészséggel összefüggő életminőségi mutatókat. A betegbevonás egyes államokban gyorsan ment, más államokban – főleg Kelet-Európában – jóval 12 hónapnál tovább tartott. A második poszterben (P-328) a felmérés eredményeit részletezték. Úgy találták, hogy a 883 válaszoló 87%-át a primér diagnózist követő 3 hónapon belül kezelésbe vették, és az esetek többségében a teendőket egy multidiszciplináris team (MDT) is megtárgyalta.

A felmérést Európa 15 államában a tervezett 1000 beteg helyett 883 beteg bevonásával végezték (legsikeresebb volt az akció Szerbiában 170, Lengyelországban 163, Magyarországon 103, és Belgiumban 65 beteg részvételével, míg Norvégia 1, Írország 3, Ausztria pedig 8 beteg véleményét küldte meg). Sokan a kérdőív nyomtatott változatát, míg mások az online verziót tartották jobbnak. A betegek átlagos életkora 62,7 év volt, 52,1%-uk volt a férfibeteg. A betegek 65-70%-a a kérdőív kitöltésekor kezelés alatt állt, kivéve az Egyesült Királyságban lakó válaszadókat, akik 64%-a már befejezte a kezelést és tünetmentes volt. A betegek kezelése a diagnózist követően rendszerint 3 hónapon belül elkezdődött: 22%-ban 2 héten belül, 36%-ban 2 és 4 hét között, 29%-ban az 1. és 3. hónap között. A beteg 65%-a mondta azt, hogy terápiáját multidiszciplináris team-mel történt megbeszélés után indították. A betegek 81%-át műtötték, 90%-uknál kemoterápiát, 20%-uk sugárkezelést, 115-uk célzott kezelést kapott. Molekuláris vizsgálat átlagosan 22%-ban történt, de ebben igen nagy eltérés volt a különböző országok között (pl. Szerbiában 6%-os, Írországban 67%-os volt ez az arány). A betegek 76%-át világosították fel a kezelések mellékhatásairól, 12%-ukat nem informálták, 12%-uk nem emlékszik, hogy orvosa beszélt-e neki erről. E tekintetben hazánk jó eredményekkel büszkélkedhet, Belgiumhoz, Ciprushoz és Spanyolországhoz hasonlóan nálunk is a betegek több mint 90%-a kapott információt a kezelések várható mellékhatásairól, míg Szerbiában csak a betegek 53%-a. A betegek úgy érezték, hogy kívánságaikat Belgiumban 84%-ban, Cipruson 83%-ban, Magyarországon 67%-ban figyelembe vették, ezzel ellentétben Szerbiában a betegeknek csak 51%-a volt biztos abban, hogy megfontolták kéréseit és panaszait, az Egyesült Királyságban pedig a betegek 74%-a vallotta azt, hogy véleményét, kéréseit nem vették figyelembe.

Dr. Maravic elmondta, hogy a kezelés megkezdésének időkerete „jónak mondható.” Ugyanakkor jelentős eltérések voltak abban, hogy a betegek milyen tájékoztatást kaptak a kezelés mellékhatásairól, illetve abban is, hogy milyen mértékben vonták be őket a döntéshozatalba. A Digestive Cancers Europe számos tájékoztatást ad az illető ország kezelési lehetőségeiről, és arra bíztatja az orvosokat is, hogy könnyen érthetően tisztázzák betegeikkel az általuk elérhető terápiás lehetőségeket.

A poszter-prezentációk utáni megbeszélés során Dr. Jolanta Gore-Booth (EuropaColon/Digestive Cancers Europe ügyvezetője) hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kihívást a klinikusok meggyőzése jelentette, de Lengyelország, Magyarország és Spanyolország klinikusai hamar felismerték a kérdőív jelentőségét, és készek voltak az alkalmazására, Hollandiában pedig az orvosok saját kezdeményezésére már alkalmaztak a betegek gyógyításakor különböző kérdőíveket.

Az ülést vezető Dr. Gerald Prager (Medical University of Vienna, Ausztria) arra a kérdésre, hogyan lehetne az orvosokat meggyőzni a kérdőív jelentőségéről azzal válaszolt, hogy jobban kellene támaszkodni a betegek érdekvédelmi csoportjaira (patients advocacy groups). A betegek és gyógyítóik ugyanazon az oldalon állnak, együttes érdekük az új gyógyszerek finanszírozása és a gyógyszerekhez való könnyű hozzáférés. Példaként az Egyesült Államokban működő betegszervezeteket hozta fel, melyek jóval aktívabbak és erősebbek, mint Európában, és sok mindent el tudnak érni. „Tanulnunk kell egymástól.”

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Conference News > WCGC 2019

2. World Congress on Gastrointestinal Cancer 2019

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.