Az első havivérzés időpontja sok mindent befolyásol
Az Egyesült Királyságban végzett kiterjedt vizsgálat szerint az első menstruáció időpontja is befolyásolja a későbbi kardiovaszkuláris kockázatot, a 13 éves kor előtti és utáni menstruációkezdet egyaránt fokozza a kockázatot.
Keveset tudunk arról, hogy mennyiben befolyásolja a nők későbbi egészségét az, hogy reproduktív periódusuk kezdete, az első havivérzés (menarche) hány éves korukra esik. Egy norvég vizsgálatban 61 319 nő adatait vették fel 1956-59-ben és 37 év megfigyelés után fordított arányosságot találtak az első menstruáció időpontja és az összes okból történt későbbi halálozás között (p<0,001), és a menarche minden egyes évvel későbbre tolódása 2,4%-kal (95%CI 1,6-3,1) csökkentette a mortalitást, azaz a korai menarche rövidebb élettartammal járt (Jacobsen).
A Circulation-ban 2014. december 15.-én megjelent közlemény szerint a Million Women Study* adataiból látszik, hogy egy U-alakú összefüggés van az első vérzés megjelenésének ideje és a nők 60-70 éves korában mért kardiovaszkuláris hospitalizációja, stroke-ja, hipertenziós komplikációi és halálozása között: az átlagosan 13 éves kor előtti, és a későbbi menarche is magasabb halálozással járt. Az összefüggés minden asszonynál egyaránt jelentkezett, tekintet nélkül a szocioökonómiai helyzetre, testsúlyra, dohányzásra, és egyéb módosító tényezőkre.
A vizsgálatot vezető Dr. Dexter Canoy (University of Oxford) szerint a nők reproduktív állapota befolyásolja érrendszerük hosszú távú állapotát. Természetesen a túl korai, vagy túl késői menarche befolyása nem olyan nagy, mint a preventív erőfeszítésekkel csökkenthető egyéb, jól ismert rizikófaktoroké (dohányzás, magas koleszterin, magas vérnyomás, magas testsúly, táplálkozás, életmód), de azért figyelemreméltó. A tanulmány felhívja a figyelmet az egyre szaporodó gyermekkori elhízásra, amely korai pubertással jár, és ilyenkor az első vérzés is korábban jelenik meg. „Lehetséges, hogy a távoli jövőben a korai menarche miatt több szívbetegség jelentkezik majd a nők körében”.
Ebben a vizsgálatban az átlagosan 11,6 év megfigyelés után lévő 1,22 millió nő adatait dolgozták fel. Az átlagosan 56 éves korú nőknél az első mestruáció átlagosan 13 éves korban jelent meg. A nők 3,9%-ánál már 10 éves korban, vagy előtte, a nők 1,4%-ánál 17 éves korban, vagy utána jelent meg az első vérzés. A megfigyelési idő alatt 73 378 nőnél lépett fel koronáriabetegség (68 744 hospitalizáció és 4634 halál), 25 362 betegnél stroke-ot és 249 426 betegnél szövődményes magas vérnyomást figyeltek meg. A túl korai menarche esetén 27%-kal magasabb volt a koronária-halálozás (95%CI 22%-31%), a túl késői menarche esetén 23%-kal (95%CI 16%-30%) volt magasabb a koronária-halálozás. A stroke a koronáriabetegségekkel párhuzamosan alakult: túl korai menarche esetén 16%-kal (95%CI 9%-24%), túl késői menarche esetén pedig 13%-kal (95%CI 3%-24%) volt magasabb a stroke-ok gyakorisága. A korai vagy késői menarche esetén mintegy 20%-kal magasabb volt a hipertenzió szövődményei miatt kórházba került – vagy meghalt - nők aránya is.
Dr. Canoy megjegyezte, hogy „kérdés, hogy a menarche ideje önmagában befolyásolja-e ennyire a kardiovaszkuláris történéseket,” és hogy a többi kockázati faktor hogyan kapcsolódik ehhez.
Dr. Renate B. Schnabel (University Heart Center, Hamburg) szerkesztőségi közleményében felteszi a kérdést: „lehet, hogy minden eldől a menarche idején? Meg kell ismernünk a specifikus, csak nőkre vonatkozó kockázati faktorokat, hogy fel tudjuk mérni az egyes nőbetegek egyéni kardiovaszkuláris kockázatát”. Egy kardiológusnak a terhességi komplikációk, a menopauzális jellemvonások, az egyéb kockázati faktorok mellett nőbetege érdekében figyelembe kell venni egy olyan régi eseményt is, mint a pubertás és az első menstruáció ideje.
*A Million Women Studyt (MWS) az Egyesült Királyságban végzik. Az országban található 66 emlőszűrő állomáson megjelent 1,3 millió, 50 év feletti hölgyektől kérdőívek kitöltését kérték 1996 és 2001 között, de az információkat 3, 8 és 12 év múlva frissítették. A magas részvételi aránynak köszönhetően jelenleg az országban élő minden negyedik asszonyról pontos információik vannak, melyek világszerte nagyra értékelt, alapvető statisztikai adatokat szolgáltatnak. Ezek között olyanok vannak, mint pl. a dohányzás befolyása, az alkohol különböző hatásai, a testtömeg index befolyása, a fizikai aktivitás haszna, az oszteoporózis, a reproduktív történetek, a hormonpótlás és következményei, a mobil telefonok befolyása, a daganatos betegségeket befolyásoló tényezők, stb., de igen fontos adatok jelennek meg a kardiovaszkuláris történésekről is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
1. Heartwire
2. Circulation
3. Circulation
