Az emlőrák kiújulása megváltozott zsírsav anyagcseréhez köthető
Az emlőrák kiújulásának hátterében egy svájci kutatócsoport a neoadjuváns kezelést is túlélő tumorsejtek módosult zsírsavanyagcseréjét feltételezi; melyek gátlásával a kiújulási hajlam megfékezhető.
A rosszindulatú daganatok nagy része már kezelhető és időben történő beavatkozással hosszú túlélés várható. Az emlőrák esetében – amennyiben nem a legagresszívebb tripla negatív formákról beszélünk -, akár 80-90%-os 5 és 10 éves túlélés is várható. A vezető halálok azonban ebben a tumorféleségben is a betegség kiújulása, melyet azok a lokális vagy szétterjedt rákos sejtek indítanak be, amelyek képesek a kiterjedt kezeléseknek ellenállni és minimális reziduális betegség (MRD) formájában észrevétlenek maradni a szervezetben. Ezek egy adott időpontban aktiválódnak és ekkor kiújult betegségről beszélhetünk.
Egy a Journal of Clinical Investigation folyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Havas és szerzőtársai in vitro és in vivo (egérkísérleti modelleken) vizsgálták az alvó tumorsejtek potenciális aktiválódási mechanizmusait. Vizsgálatukhoz két egérmodell kombinációját alkalmazták, az onkogén általi tumoraktiváció és az onkogén inaktivációt túlélő tumorsejtek hatásainak elemzésére. Utóbbi sejtek esetében ugyanis valamiért elvész az eredeti transzkripciós állapot visszaállításának képessége. Ennek hátterében a szerzők megváltozott energia metabolizmust véltek felfedezni.
A svájci kutatócsoportnak sikerült igazolnia, hogy a reziduális emlőrákos sejtek transzkriptoma mind a normál hámsejtektől, mind a primer tumor sejtjeitől eltér: a túlélő sejtekben bekövetkező génexpressziós változások megváltozott zsíranyagcseréhez és palmitinsav oxidációhoz, valamint a reaktív oxigénspeciesek (ROS) emelkedett szintjéhez vezetnek. Ezek a módosulások teszik lehetővé egyes sejtek hosszú távú életben maradását, melyekben a fokozott oxidatív DNS károsodás az emlő sejtjeinek hormonhatásra bekövetkező térfogatváltozásai során szomatikus mutációk felhalmozódásához vezethet. A tanulmány folyamán felfedezték, hogy a túlélő sejtek zsírsavszintézisének gátlásával, valamint a zsírsav mitokondriumba való transzportjának megakadályozásával a ROS-szintek csökkenthetők és a DNS-károsodások mennyisége is mérsékelhető. A ROS eliminálásával és az emlőállomány sejtjeinek ciklusos megsokszorozódását megakadályozva a rosszindulatú daganat kiújulási mértéke egérmodelljeikben csökkenthető volt. Megfigyelték továbbá, hogy a reziduális tumorsejtekre neoadjuváns kemoterápián (lapatinib) átesett nők eseteiből származó mintákban is emelkedett ROS szint és fokozott lipidfelhalmozódás jellemző. Ezekben a sejtekben a leginkább szabályozatlan sejten belüli jelátviteli folyamatnak a PPAR útvonal bizonyult; minden emlőrák altípusra kóros zsírsav anyagcsere volt jellemző.
A tanulmány felfedezése – mely szerint a megváltozott energia metabolizmus állhat a rosszindulatú daganatok terjedésének és kiújulásának hátterében – igen fontos útvonalat nyithat meg a tumorok kezelésében, jelentősen növelve a terápiák sikerességét. Ehhez természetesen még számos kísérleti és klinikai tanulmány általi megerősítésre van szükség.
