Az ételcsomagoló műanyagok magas vérnyomást okozhatnak
A műanyagok gyártásánál az ártalmas vegyi anyagok helyettesítésére alkalmazott, ártalmatlannak vélt műanyagok hipertóniához és inzulinrezisztenciához vezethetnek – áll a NYU Langone Medical Center közleményében.
A szóban forgó ftalátvegyületeket – a di-izononil-ftalátot (DINP) és a di-izodecil-ftalátot (DIDP) – egy másik vegyület, a di-2-etilhexilftalát (DEHP) helyett alkalmazzák, melyről ugyanezek a szerzők korábban bebizonyították, hogy hasonló hatásokkal rendelkeznek.
A ftalátokat többek között a műanyag csomagolóanyagok és ételtárolók szilárdságénak fokozására használják.
Ezzel kapcsolatban két friss vizsgálat eredményeit hozták nyilvánosságra a Hypertension és a The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című lapokban.
A Hypertension című lapban megjelent vizsgálatban a ftalátfogyasztás minden 10-szeres növekedése a vérnyomás 1,1 Hgmm-es emelkedésével párosult. A másik vizsgálatban a legmagasabb DINP-szintet mutató alcsoportban minden harmadik serdülőnél igen jelentős mértékű inzulinrezisztencia állt fenn, míg a legkisebb DINP-koncentrációkkal jellemezhető alcsoportban ennek aránya mindössze 1:4 volt.
A vizsgálatot vezető dr. Leonardo Trasande, a NYU Langone professzora aggodalmait fogalmazta meg az eredmények láttán: „Vizsgálatunk újabbakkal bővíti az azzal kapcsolatos félelmek sorát, hogy a környezeti kemikáliák hozzájárulhatnak az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és más metabolikus zavarok kialakulásához.” Ezzel kapcsolatban a professzor az Egyesült Államokban 1976-ban érvénybe lépett Toxic Substances Control Act (a mérgező vegyületek kontrollálására vonatkozó törvény) módosítását sürgeti: „Vizsgálatunk ismét megerősíti, hogy a vegyi anyagok toxicitás irányában történő tesztelése szükséges, mielőtt azok széles körű alkalmazást nyernének, ezt ugyanis a jelenleg érvényben lévő szövetségi törvények nem követelik meg.”
Prof. dr. Trasande két évvel ezelőtti másik vizsgálata összefüggést igazolt a DEHP-expozíció és a hipertónia között amerikai populációban. A DEHP-t ugyancsak a műanyaggyártás használta, azonban Európában 2004-ben betiltották, helyét a DINP és a DIDP vette át. Lehetséges, hogy a valóban biztonságos alternatívát az jelentené, ha egyáltalán nem használnánk műanyagokat.
„A DINP és a DIDP alternatívája a zsírtapír vagy az alumínium fólia lehet; valójában azonban azzal csökkenthetnénk a legjelentősebben a ftalátmetabolitok szervezetbe kerülését, ha friss élelmiszereket fogyasztanánk a műanyagba csomagolt ételek és a konzervek helyett” – fogalmaz a szerző, hozzátéve, hogy vannak egyszerű és biztonságos lépések, melyekkel ugyancsak mérsékelhető a ftalátexpozíció. Ilyen például, ha ezeket a műanyagokat nem tesszük mikrohullámú sütőbe. Másik módszer, ha nem mosogatjuk őket mosogatógépben, ezzel módot adva a káros vegyületek kioldódására. Az is célravezető lehet, ha kerüljük azokat a műanyag csomagolásokat, ahol az újrahasznosíthatóságra figyelmeztető logóban a 3-as, 6-os vagy 7-es szám szerepel.
A National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) keretében 1999 óta 5000 önkéntest vizsgálnak évente kockázati tényezők és betegségek irányában. A NYU Langone vizsgálatának részeként 6 és 19 év közötti gyermekektől és serdülőktől is vettek vér- és vizeletmintákat. 2008 és 2012 között, és mérték a résztvevők vérnyomását is.
