Az immunszuppresszió és a gyermekkori ételallergiák
A Science című lap arról számolt be a közelmúltban, hogy a kutatók újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy korábban egészséges személyeknél miként alakul ki az idő múltán ételallergia.
Az ételallergiák és intoleranciák igen sok embert érintenek, köztük sok gyermeket érintenek. A tünetek széles határok között változnak a viszonylag enyhe tünetektől (pl. ártalmatlan bőrkiütés) a potenciálisan fatális anafilaxiás sokkig. Számos beteg „kinövi” az allergiát, amikor a felnőttkorba lép. Ezt azzal magyarázzák, hogy az immunrendszer valószínűleg „megtanulja” tolerálni a korábban még „idegenként” azonosított élelmiszert.
A San Diegói La Jolla Institute for Allergy and Immunology (LJI) Charles Surh által vezetett munkacsoportja arra kereste a választ, miért éppen a gyermekek hajlamosabbak az ételallergiákra, noha esetükben kisebb mértékű az új ételekkel történt expozíció, mint a felnőtteknél. Abból a hipotézisből indultak ki, hogy normális étrend fogyasztása kapcsán olyan sejtek stimulálódnak a bélrendszerben, melyek megakadályozzák, hogy az immunrendszer kilökje az adott élelmiszert.
Korábbi egérkísérletekben azt vizsgálták, hogy a szervezet miként tesz különbséget a „barát” és az „ellenség” között. Ha a kísérleti állatokat tojásfehérjével etették (ezt a táplálékot korábban még nem fogyasztották), bélrendszerükben immunszuppresszív sejtek, un.Treg-sejtek termelődnek. Ezek a Treg-sejtek blokkolják az új anyagokkal szembeni immunválaszt. Eddig nem volt ismert, hogy e folyamat megy-e végbe akkor, amikor a fiatal emlősök szervezete először találkozik egy új étellel a való életben.
Surh munkacsoportja „antigénmentes” egérmodellt alkalmazott; az állatokat csíramentes közegben nevelték fel és olyan étrenden tartották, mely tartalmazta a fehérjék építőköveit, az aminosavakat, magukat a fehérjéket azonban nem. Ily módon „immunológiailag naïv” egerekhez jutottak, mivel az aminosavak nem elég nagyok ahhoz, hogy az immunrendszer felismerje azokat. Ez azt jelenti, hogy az egerek nem vagy csak kismértékben kerültek kontaktusba antigén sajátosságú proteinekkel és más makromolekulákkal.
Az egerek másik csoportját ugyancsak csíramentes környezetben tartották, azonban normális táppal etették.
A molekuláris markerek analízise azt jelezte, hogy a kizárólag aminosavakkal táplált egerek vékonybelében nem voltak Treg-sejtek, míg a normális táplálékon tartott állatok bélrendszerében nagy mennyiségben fordultak elő, tehát a táplálék fehérje tartalma serkenti a Treg-sejtek kialakulását. A normális táplálékon nevelt egerek bélrendszerében lévő Treg-sejtek alkalmasak lehetnek arra, hogy megakadályozzák a potenciálisan katasztrofális immunválaszt e proteinekkel szemben. A kutatók azt is kimutatták, hogy a táplálék és a bélrendszer „jó” baktériumai különböző típusú Treg-sejtek keletkezéséhez vezetnek.
Úgy tűnik, hogy a csíramentes környezetben felnőtt egerek szervezetéből csak ételdependens Treg-sejtek mutathatók ki, ugyanakkor hiányzik a Treg-sejtek azon típusa, melyeket az egészséges mikrobák indukálnak. A szerzők következtetése szerint az allergiás tünetek megelőzéséhez az szükséges, hogy a bélben étel indukálta és mikroba indukálta Treg-sejtek egyaránt jelen legyenek.
Végül a munkacsoport arra kereste a választ, mi történik akkor, ha az immunsejtek nem ignorálják az ártalmatlan antigéneket. A „riporter” T-sejteket antigénmentes egerekbe transzferálták, majd az állatokat olyan fehérjével etették, mellyel azok korábban még soha nem találkoztak. A riporter T-sejteket az immunreakció jelzésére alakították ki.
A fehérjementes tápon tartott egereknél masszív immunreakció lépett fel, szemben a normális táplálékon lévő egerekkel. A reakció hasonló volt ahhoz a viharos immunológiai reakcióhoz, melyet káros mikrobák indítanak el.
A szerzők következtetése szerint e reakció azért jött létre, mert az antigénmentes egerek szervezetéből hiányzik az immunszuppresszív Treg-populáció, ami gyengíthetné az ételre adott gyulladásos választ. Ez lehet az oka annak, hogy a gyermekek – akiknél kisebb a különféle ételekkel történő expozíció, mint a felnőtteknél − mégis hajlamosabbak az ételallergiákra. Az is valószínű, hogy a beteg akkor „növi ki”az allergiáját, amikor a Treg-sejtek populációja olyan mértékben megszaporodik, hogy az új élelmiszereket már „biztonságosként” ismeri fel.
A következő lépés a celluláris és molekuláris részletek tisztázása mellett annak feltárása lesz, mely tényezők szabályozzák az ételekre adott T-sejt-választ. A munkacsoport elsősorban a gyakori ételallergénekre kíván összpontosítani, mint amilyen például a földimogyoró vagy a tojás.
