A városi gyerekekben gyakoribb az ételallergia

A szövetségi támogatással végzett multicentrikus vizsgálatban, amelyet a Journal of Allergy and Clinical Immunology közölt online augusztus 13-án, azt találták, hogy az Egyesült Államok négy nagyvárosában minden 10 gyerek közül legalább egynek ételallergiája van. A valós szám azonban még nagyobb lehet – mondták a kutatók –, mivel a vizsgálatban nagyon szigorú kritériumokat alkalmaztak, és csak a három leggyakoribb ételallergiával (tej, tojás, mogyoró) foglalkoztak.

„Eredményeink figyelemfelhívó jelzések, amik azt mutatják, hogy sürgősen fel kell tárni az ételallergiák nagy prevalenciájának okait és mechanizmusait” – mondta dr. Robert Wood, a Johns Hopkins Egyetem pediátriai allergiai és klinikai immunológiai osztályának igazgatója, a vizsgálat szenior kutatója.

Az USA-ban a felnőttek majdnem 3%-ának és a kisgyerekek 6%-ának van egy vagy több ételallergiája, az utóbbi 20 évben folyamatosan nőtt az ételallergiás gyermekek száma. A mostani vizsgálat nem csak azt igazolta, hogy valóban nő a gyermekkori ételallergia prevalenciája, hanem azonosította a gyerekek egy olyan alcsoportját is, akikben az átlagosnál nagyobb az allergia kockázata.

A vizsgálat során 516 városi gyereket követtek születésüktől 5 éves korukig. A gyerekek Baltimore-ban, Bostonban, New York-ban, illetve St. Louis-ban éltek. A vizsgálat során a kutatók minden évben meghatározták, hogy milyen háztartási allergéneknek vannak kitéve a gyerekek, fizikális vizsgálatokat végeztek, felmérték a gyerekek étrendjét és kórtörténetüket. Az 1., 2., 3. és 5. évben emellett a gyermekek vérmintáiból kimutatták a tejjel, a tojással és a mogyoróval szembeni specifikus IgE immunglobulin antitesteket. A vérteszt eredménye és a klinikai tünetek alapján a kutatók a következő csoportokba sorolták a gyerekeket: allergiás, esetleg allergiás, érzékeny egy bizonyos anyagra, illetve nem érzékeny. Azt, hogy a személy érzékeny egy bizonyos anyagra, az jelzi, hogy az anyaggal szembeni IgE ellenanyagok találhatók a vérben – az ilyen személyben nagyobb valószínűséggel alakulnak ki allergiás tünetek, de ez nem elég ahhoz, hogy valódi ételallergiát állapítsanak meg nála; a valódi ételallergia esetén mindig vannak klinikai tünetek is. Ebben a vizsgálatban a kutatók csak azokat a gyerekeket tekintették ételallergiásnak, akiknek klinikai tüneteik is voltak és az IgE szintjük is magasabb volt. Ennek a szigorú kritériumnak az alkalmazásával valószínűleg alábecsülték az ételallergiás gyermekek számát – tette hozzá dr. Wood.

A vizsgálatban résztvevő gyerekek több mint fele (55%) volt érzékeny a tejre, a tojásra vagy a mogyoróra. Majdnem 10%-uknak valódi ételallergiájuk volt. A leggyakoribb a mogyoróallergia volt (6%), majd a tojásallergia következett (4,3%), s ezután a tejallergia (2,7%). A gyerekek további 17%-át „esetleg allergiásnak” minősítették – az ebbe a csoportba tartozókban emelkedett volt az IgE ellenanyag szint, de a kórtörténetükben nem volt egyértelmű allergiás reakció a vizsgált három élelmiszer egyikére sem. A gyerekek 29%-a „érzékeny, de toleráns” volt; bennük is magasabb volt az IgE szint, azonban tudni lehetett, hogy ettek ugyan az allergén ételből, de allergiás reakció nem alakult ki náluk.

Úgy tűnt, hogy a szoptatott gyerekekben nagyobb az ételallergia kialakulásának kockázata. Kisebb valószínűséggel lettek viszont ételallergiásak azok a gyerekek, akik olyan lakásokban éltek, ahol nagyobb volt az egyes baktériumok által termelt endotoxin koncentrációja. Mint a kutatók elmondták, ez összhangban van az ún. higiénia hipotézissel, amely szerint a bizonyos baktériumokkal való érintkezés az élet korai szakaszában védő hatású lehet az asztma és az allergia ellen.

Forrás: Newswise