Az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditása

Az allergiás betegségek – mint az ekcéma, a rinitisz és az asztma – ma már epidémiásnak tekinthetők a fejlett országokban. Előfordulási gyakoriságuk  növekedésének egyik jellemzője, hogy sok gyermekben együtt járnak – ezt allergiás vagy atópiás komorbiditásnak nevezik. Az egyik vizsgálatba bevont 6–7 éves asztmás gyerekek 15%-ának, és a 13–14 éves asztmások 40%-ának volt allergiás rinitisze. Az egyik hipotézis –ún. atópiás menet – szerint a csecsemőkori ekcéma később szénanáthába és asztmába megy át, ami arra utal, hogy ezek között az atópia alkotja a kapcsolatot, bár más vizsgálatok nem támasztották alá, hogy az IgE-szenzitizált gyermekekben gyakoribb lenne az allergiás komorbiditás. Eddig még egyetlen kutatás sem foglalkozott azzal, hogy milyen mértékben tulajdonítható az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditása a véletlennek, és mennyiben valamiféle közös okoknak. Ez pedig fontos kérdés, mivel a komorbiditás jobb megértése hozzájárulhat e betegségek jobb előrejelzéséhez és ellátásához a gyermekekben. A korai kezelésnek döntő jelentősége van a tünetek minél kifejezettebb enyhítésében és a gyermek életminőségének javításában.

A szerzők a MeDALL (Mechanisms of the Development of ALLergy) projekt részeként Európa-szerte születési kohorszok adatait vizsgálták, hogy 4 és 8 éves gyermekekben megállapítsák az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditását, és ebben az IgE-mediált szenzitizáció szerepét.

E vizsgálatban nyolc európai ország 12 longitudinális születési kohorszaiból vett minták szerepelnek; a gyermekeket 1990 és 1998, illetve 2003 és 2006 között vonták be a vizsgálatba. A felhasznált vizsgálatok többsége nem válogatott, populáció alapú születési kohorszokat tanulmányozott, de öt kohorsz nagyvárosi volt, míg a többi vegyesen városi és vidéki. A kutatók két korcsoportra osztották a gyermekeket: 4 évesekre (3–5 évesekre) és 8 évesekre (8–10 évesekre). Azért választották ezeket az életkorokat, mert a legtöbb allergiás betegség az élet korai szakaszában vagy az iskoláskor előtt alakul ki.

Az egyes kohorszoknak 368–5991 gyermek volt a tagja, s a teljes vizsgált populáció 23 434 gyermek volt. A kellő ideig nem követhető gyermekeket és azokat, akiknek hiányzó adataik voltak, kizárták a vizsgálatból.

A nemzetközi kutatócsoport a fennálló ekcémát, rinitiszt és asztmát kérdőívek alapján állapította meg. Az asztma esetében a módosított GA2LEN kérdőívet alkalmazták, míg a rinitiszt és az ekcémát az ISAAC kérdésekkel mérték fel.

Az ekcéma, a rinitisz és az asztma komorbiditását úgy definiálták, hogy ugyanazon gyermekben kettő vagy három jelen volt ezekből. A fő elemzéshez hét, egymást kizáró állapotot vettek figyelembe: a három betegség (ekcéma, rinitisz, asztma) valamelyike önmagában, két betegség három kombinációja, és mindhárom betegség egyidejűleg.

Az egyes kohorszokban más-más allergéneket mutattak ki, más-más módszerrel. A kutatók egyenértékűnek tekintették a következő allergénekkel szembeni allergiát: házipor atka, macskaszőr, nyírfa pollen, fű pollen, tej és tojás. A szenzitizációt úgy definiálták, hogy a specifikus IgE koncentrációja 0,35 kU_A/l (1 kU_A/l = 2,4 μg/l) vagy ennél magasabb volt a szérumban legalább egy fenti allergén ellen.

A kutatók kikérdezték a szülőket, hogy előfordult-e életükben, vagy fennáll-e jelenleg asztmájuk, allergiás rinitiszük, szénanáthájuk, ekcémájuk, ételallergiájuk, házipor allergiájuk vagy házi kedvencekre allergiájuk. További információkat is gyűjtöttek, amelyek befolyásolhatták a gyermekek allergiáját, például azt, hogy milyen a család társadalmi-gazdasági helyzete, dohányzott-e valamelyik szülő a terhesség alatt és dohányzott-e valamelyikük bármikor is.

A statisztikai elemzésnek egy keresztmetszeti és egy longitudinális komponense volt. A keresztmetszeti elemzés lényege a komorbiditás felmérése volt 4 és 8 éves korban, és ennek stratifikációja az IgE-szenzitizációval. A kutatók a relatív plusz komorbiditást úgy becsülték meg, hogy elosztották a megfigyelt és az elvárt komorbiditást. Az abszolút plusz komorbiditást úgy számították ki, hogy a megfigyelt komorbiditás százalékából kivonták az elvárt komorbiditás százalékát. Az egyes betegségkombinációk elvárt gyakoriságát annak a nullhipotézisnek az alapján számították ki, hogy a betegségeket egymástól függetlennek tekintették.

A longitudinális elemzésben azok a gyermekek vettek részt, akiknek 4 és 8 éves kori adatai is rendelkezésre álltak. Az elemzés célja annak megállapítása volt, hogy hogyan befolyásolja a 8 éves kori komorbiditást a 4 éves kori komorbiditás (az adatokat itt is stratifikálták az IgE-szenzitizáció szerint).

Emellett vizsgálták a 4 éves kori IgE-szenzitizáció hatását a 8 éves kori komorbiditásra az ún. PAR (population attributable risk) kiszámításával. A PAR a 8 éves komorbid gyermekeknek azt a hányadát jelenti, akik elkerülhették volna a komorbiditást, ha 4 éves korukban nem áll fenn IgE-szenzitizáció, feltételezve, hogy oksági kapcsolat van az IgE-szenzitizáció és a komorbiditás között.

A vizsgált populáció 16 147 4 éves és 11 080 8 éves gyermekből állt. Ezek közül 11 107 gyermek adatai álltak rendelkezésre mind 4, mind 8 éves korukból.

A 4 éves gyermekek 3,7%-ának és a 8 évesek 4,4%-ának volt komorbiditása. Mindkét életkorban gyakoribb volt a komorbiditás az IgE-szenzitizált gyermekekben. A relatív és az abszolút komorbiditás mindkét életkorban gyakoribb volt, mint amilyen a puszta véletlen következtében lett volna. A relatív plusz komorbiditás statisztikailag szignifikáns volt, kivéve az együtt fennálló rinitisz és ekcéma esetét 8 éves korban. Az abszolút plusz komorbiditás 4 éves korban 1,6% volt (megfigyelt: 3,7%, elvárt: 2,1%), 8 évesen pedig 2,2% (megfigyelt: 4,4%, elvárt: 2,2%). Ezek az adatok azt mutatják, hogy 4 éves korban a megfigyelt komorbiditás 43,7%-a, 8 éves korban pedig 50%-a nem a véletlennek tulajdonítható.

Azokban a gyermekekben, akiknek a háromból legalább egy betegségük volt, az IgE-szenzitizáció 4 éves korban 9,2% és 28,2% között volt a különböző kohorszokban, és 8 éves korban 30,4% és 53,7% között volt ez az érték.

Az IgE-szenzitizált és a nem szenzitizált gyermekekben különbözött a komorbiditás mintázata. Az IgE-szenzitizált gyermekekben kicsi volt a relatív plusz komorbiditás (két betegségkombinációt kivéve), míg a nem-IgE-szenzitáltakban szignifikánsan magas volt a relatív plusz komorbiditás egy kivételével minden betegségkombinációra. Ez a különbség azt jelzi, hogy a három betegség közötti kapcsolat erősebb akkor, ha nem áll fenn IgE-szenzitizáció. Fordított kapcsolatot mutatott az IgE-szenzitizáció az abszolút plusz komorbiditással, ami arra utal, hogy a plusz komorbiditás nagyobb mértékű az IgE-szenzitizált gyermekekben, mint a nem szenzitizáltakban.

A longitudinális elemzés azt mutatta, hogy ha egy gyermeknek 4 éves korában például rinitisze és ekcémája volt, akkor 8 éves korában a komorbiditás relatív kockázata 36,2 volt (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 26,8–48,8), míg ha a gyermek 4 évesen mindhárom betegségben szenvedett, akkor 8 éves korában 63,5 (95% CI: 51,7–78,1) volt a komorbiditás relatív kockázata. Ha az elemzésbe kovariánsként a 4 éves kori IgE_szenzitizációt is bevették, ez összefüggött a 8 éves kori komorbiditással (relatív kockázat: 3,5, 95% CI: 2,7–4,6), ami azt jelzi, hogy a 4 éves kori IgE-szenzitizáció függetlenül járul hozzá a 8 éves kori komorbiditáshoz. A további elemzés azonban azt mutatta, hogy a 8 éves kori komorbiditásnak csak 38%-a tulajdonítható az IgE-szenzitizációnak.

Összefoglalva az eredményeket: a kutatók igazolták, hogy az ekcéma, a rinitisz és az asztma gyakrabban fordul elő együtt a 4 és 8 éves gyermekekben, mintha ezek a betegségek egymástól függetlenek lennének. Bebizonyították azt is, hogy a 4 éves kori komorbiditás erős meghatározója a 8 éves korinak, ami arra utal, hogy oksági kapcsolat van a betegségek között. A három betegség plusz (azaz a véletlent meghaladó) komorbiditása jelen van mind az IgE-szenzitizált, mind a nem szenzitizált gyermekekben, valamint attól is függetlenül, hogy a családi anamnézisben előfordul-e allergia. Ez azt jelzi, hogy a komorbiditás okai között vannak mind IgE-mediált, mind pedig nem IgE-mediált mechanizmusok.            

Forrás: Lancet Respir Med 2014; 2: 131–40.