Az ischémiás stroke nem fizikai következményei
Az ischémiás stroke után nem csak a mozgási funkciók sérülhetnek, hanem a szociális szerepek és a végrehajtó funkciók is.
Egy új kutatás rávilágított az ischémiás stroke-ot elszenvedő betegek gyakori nem fizikai jellegű problémáira, és néhány érdekességet is talált.
A stroke-ot szenvedettek állapotának felmérésekor csak korlátozott számú tényezőt veszünk figyelembe, ráadásul azt sem tudjuk, hogy hogyan hat az egyik a másikra. Leggyakrabban a módosított Rankin Scale (mRS) használatos, ami hét különböző funkciócsoportot vizsgál, és súlyozottan szerepelnek benne a mobilitási mutatók, de nem méri fel az alvás, a felfogóképesség, a szociális szerepek és a végrehajtó funkciók szerepét a mindennapi életben. Ráadásul a ezen funkciók sérülését nem nagyon lehet észrevenni egy ischémiás stroke után, holott ezek gyakoribbak, mint a szorongás, vagy a depresszió. Lehet, hogy a beteg el tud menni a boltba, de a bevásárlási lista összeállítása, vagy a pénztárnál való fizetés már problémákat jelent, vagy annyira fáradtnak érzi magát, hogy nehezen tud hazamenni.
A Neurology c. lapban megjelent vizsgálatban a Clevald Clinic cerebrovaszkuláris részlegén az ischémiás stroke betegek által 2015 és 2017 között kitöltött kérdőíveken – a fizikális eltéréseken kívül - leginkább a szociális szerepekkel való megelégedettséget (pl. az otthoni teendők ellátása, a környezettel való kapcsolatok, visszatérés munkába) és a végrehajtási tevékenységet kutatták.
A Neurology c. lapban megjelent vizsgálatban a Clevald Clinic cerebrovaszkuláris részlegén az ischémiás stroke-on átesett 1195 beteg által 2015 és 2017 között kitöltött kérdőíves válaszait értékelték. A Patient-Reported Outcomes Measurement Information System (PROMIS) alapján összeállított kérdések a fizikai funkciókon kívül kiterjedtek a szociális szerepekkel való megelégedettségre, a fáradtságra, a szorongásra, a depresszióra, a fájdalom megélésére és az alvászavarokra. Az értékeket az Egyesült Államok átlagos népességének válaszaival hasonlították össze. A leginkább érintett tárgykörök a fizikai funkciók, a szociális szerepekkel való megelégedettség, illetve a végrehajtási funkciók voltak.
A PROMIS vizsgálat során kapott értékek - a depresszió és az alvászavarok kivételével - rosszabbak voltak, mit az amerikai átlagos népességben. Ugyanakkor az mSR score szerinti 0-pontértékű betegek (a tünetmentes betegek) semmiben sem különböztek az átlagos amerikai népesség egyedeitől. A mozgáskorlátozottság, az alacsonyabb jövedelem, és a női nem rosszabb értékekkel járt. Az életkor a gyengébb fizikai funkciókkal mutatott összefüggést, de kevésbé volt kapcsolatban a szorongással, a depresszióval és az alvászavarokkal. A beteg a mozgáskorlátozottság függvényében nevezte egészségesnek, vagy nem egészségesnek magát. A rosszabb fizikai és végrehajtási funkciók, a szociális szerepekkel való csökkent megelégedettség értéke megegyezett az mRS vagy a National Institutes of Health Stroke Scale értékelésével, de a fáradtság, a depresszió, a fájdalom és a szorongás csak mérsékelt összefüggést mutatott ezekkel. Az alvászavar csak kevéssé volt kapcsolatban a mozgáskorlátozottsággal.
A vizsgálat számos témában segített megvilágítani a stroke-ot túlélők és az átlagos népesség közötti különbségeket, és segítségül szolgálhat a klinikusok számára is a betegek problémáinak megértésében”.
Forrás:
1. Medscape Medical News > Neurology News
2. Neurology
3. Neurology
