Daganatos szülők gyermekei
A szülők súlyos daganatos betegsége negatívan befolyásolja gyermekeik későbbi életét.
Egy dán kutatócsoport szerint a szülők rákbetegsége egyes gyermekek és serdülők életében jelentősen megnöveli annak kockázatát, hogy iskolai osztályuk rosszabb lesz, tanulmányi eredményeik gyengébbek, illetve jövedelmük (DIP, disposable personal income) 30 éves korukban alacsonyabb lesz, mint azon társaiké, akiknek nem volt rákos egyik felmenőjük sem. Mindegyik összefüggés jóval kifejezettebb volt azoknál, akiknél a szülő daganatos betegsége rossz prognózisú volt, vagy a szülő bele is halt a daganatos betegségébe.
Dr. Anne Cathrine Jørgensen (University of Copenhagen, Dánia) és munkatársai szerint a rákos apa kisgyermekeinek vagy serdülőkorú gyermekeinek tanulmányi teljesítménye kifejezetten rosszabb. A kutatók ugyanakkor megfigyelték, hogy nincs ilyen összefüggés akkor, ha a daganatos szülő 5 éves prognózisa jónak mondható, és a szülő az utód 18 éves korában még életben volt.
A több mint 11,5 millió dán gyermek és szüleinek adataiból származó eredményeket a Journal of Epidemiology & Community Health-ben jelentették meg. „Az eredmények igazolták, hogy a rákbetegségben szenvedő szülők utódai fiatal felnőtt korukra rosszabb szocioekonómiai helyzetbe kerülnek, mint társaik” – írták a közlemény szerzői. Ezek miatt a daganatos szülők gyermekei megfelelő támogatást és tanulmányi rehabilitációt igényelnek tizenéves korukban.
Ismert, hogy három ember közül egynél valamikor élete során daganatos betegséget fognak diagnosztizálni, és kb. minden hatodik daganatos betegnek van 18 évesnél fiatalabb gyermeke. „Régebbi vizsgálatokból már ismert, hogy a daganatos szülők gyermekeinél gyakoribbak az érzelmi, szociális, kognitív és viselkedési problémák, melyek az iskolai teljesítményre, a tanulási képességekre és a társadalmi viselkedésre is negatívan hatnak”.
A Danish Medical Birth Registry 1978 és 1999 között 1.155.214 gyermek születését regisztrálta. A Danish National Patient Registry-ből pedig azokat a daganatos szülőket emelték ki, akik 18 év alatti gyermekeket neveltek. A Statistics Denmark-ból 360.054, 1978 és 1984 között született személyek tanulmányi eredményeit és 30 éves korában szerzett jövedelmét (DPI-t) elemezte. Az adatok szerint 20 dán gyermekből 1-nél (4%-5%) legalább az egyik szülő daganatos betegségben szenvedett. A daganatos szülők 50%-ánál jó volt az 5 éves prognózis. Az anyáknál a leggyakoribb az emlő-, a méhnyak-, a méhtest-, a petefészek rákja, és a melanoma volt. Az apáknál a melanoma, a genitourinális rendszer-, a colon-, vagy a légzőszervi daganatok volt a leggyakoribbak.
A különböző zavaró tényezők (pl. szülők képzettsége) kiigazítása után látszott, hogy enyhén alacsonyabb, de statisztikailag szignifikánsan gyengébb volt a daganatos szülők gyermekeinek teljesítménye 15 éves korban (grade point average in ninth grade) a nem daganatos szülők gyermekeihez képest (RR: 1,20), és 30 éves korukban jövedelmük az átlagos kereset alsó negyedében volt, ami leginkább akkor volt igaz, ha a gyermek még nem volt 5 éves sem, amikor a szülő daganatos lett. A daganat prognózisa szerint még jelentősebbek voltak a különbségek: ha a szülő daganata rossz prognózisú volt, a gyermek alacsony teljesítményének kockázata nőtt (RR: 1,52), és ez még tovább romlott, ha a daganatos szülő közben bele is halt daganatába (RR:1,61). A szülő daganatos betegsége miatt fiatalkorban elszenvedett stressz hosszú ideig rányomja bélyegét a gyermek életére, befolyásolja későbbi egészségi állapotát, stresszek iránti sérülékenységet és kihat későbbi társadalmi helyzetére.
Egyébként Norvégiában, Svédországban és Finnországban is törvényileg kötelező a súlyosan beteg szülők gyermekeinek rendszerszintű regisztrálása. Bár a dán egészségügyi hatóságok 2012-ben már javasolták a súlyos betegségben szenvedő szülők gyermekeinek szoros követését, de ez nem történt meg. Kérdéses, hogy a jelenlegi javaslat elégséges-e a vizsgálatokhoz, vagy további törvényhozói beavatkozások szükségesek.
Forrás:
