Diétával az epilepsziás görcsrohamok ellen
A gyógyszeres kezelésekre nem reagáló felnőttkori epilepsziában a betegek mintegy harmadában az alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú étrend (vagyis mind a ketogén, mind a módosított Atkins diéta) csökkentette a görcsrohamok számát.
Dr. Pavel Klein (Mid-Atlantic Apilepsy and Sleep Center, Bethesda, Maryland) és munkatársainak a Neurologyban most megjelent közleménye szerint a gyógyszeres kezelésekre nem reagáló, vagy sebészileg nem kezelhető (vagy műtét után ismét visszatérő) felnőttkori epilepsziában a betegek közel 35%-ánál a ketogén diéta (KD) „bíztató terápiás lehetőségnek látszik”.
A témában eddig csak néhány közlemény jelent meg, azok is „open label” vizsgálatokat tartalmaznak. Dr. Klein megfigyelései szerint legkevesebb 50%-kal csökkenthető a görcsrohamok száma a ketogén diétával (KD) „kezelt” betegek 32%-ánál és a módosított Atkins diétával (MAD) tápláltak 29%-ánál. Még jelentősebb, 90% fölötti görcsroham-csökkenés volt látható a KD diétán lévők 9%-ánál, és a MAD diétán lévők 5%-ánál. Az antikonvulzív hatás napokon, heteken belül megjelenik. Mindkét diétás formában ideálisnak nevezhető a 3:1-es, vagy 4:1-es arányú zsír/szénhidrát (plusz fehérje) megoszlás. Az esetleg keletkező hiperlipidemia a diéta abbahagyásával eltűnik. Gyakori mellékhatás a fogyás – ami viszont direkt hasznos, különösen az eleve obes betegeknél. Sajnos, a betegek jelentős része nem szívesen fogadja el ezeket a diétás megszorításokat, és nem tartja be az előírásokat, vagy korán abbahagyja az egészet.
Az American Epilepsy Society (AES) 68-ik évenkénti ülésén 2014. december 7-én bemutatott poszter szerint (Poszter 2.205) a napi szénhidrátbevitel csökkentése, és a zsírbevitel fokozása az antiepileptikumokhoz hasonló mértékben csökkenti a görcsrohamok számát. Az új vizsgálat szerint a betegek több mint 40%-ánál a különféle zsír : szénhidrát és protein arányokat tartalmazó alacsony glikémiás indexű diéta (LGID), vagy a módosított Atkins diéta (MAD) legkevesebb a felére csökkenti a görcsrohamok számát. A diéták részletezésére itt nincs mód, elég legyen annyi, hogy az LGID esetén napi 10-20 gramm, a MAD esetén pedig napi 40-60 gramm szénhidrát engedélyezett – a diétázó személy életkorától függően. A KD-t eddig leginkább gyermekeken vizsgálták, lényege az igen maga zsír : szénhidrát (plusz protein) aránya, azaz 4:1 –hez.
Egyelőre nem ismeretes a fenti diéták görcsrohamokat csökkentő hatásának mechanizmusa, de a neurotranszmitterek biztosan szerepelnek benne. Az biztos, hogy az agynak sok (cukorból származó) energiára van szüksége egy görcsroham elindításához. A Rush University Medical Center (Chicago, Illinois) epilepszia központjában 34 felnőtt, leküzdhetetlen epilepsziában szenvedő beteg egy részét LGID, nagyobb részét MAD diétára állították be. A betegek 44%-ánál legkevesebb 50%-kal csökkent a görcsrohamok frekvenciája. A jól reagálók 20%-a LGID diétán, 80%-uk MAD diétán volt. Dr. Antoaneta Balabanov, a Rush egyetemről meg is jegyezte: „Ez nagyon hasonló ahhoz az eredményhez, melyet az epilepszia elleni gyógyszerekkel lehet elérni”. A betegek életminősége 79%-kal javult, ami nemcsak a jól reagálók 93%-át, hanem a nem reagálók 68%-át is érintette. Az életminőség javulása végtelenül fontos, hiszen mondjuk a 6 havonkénti 5 görcsroham csökkenése 3-ra még nem elégséges ahhoz, hogy autót vezessünk, vagy bizonyos dolgokat elvégezhessünk, de a világosabb gondolkodás, a memória javulása, a hangulat javulása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat – még a néhány roham megmaradása ellenére is. A kontrollra visszatérő betegek rendszerint jobban érzik magukat.
A mellékhatások között a betegek 56%-ánál az 5%-os fogyást, 18%-ban a székrekedést, és a betegek 35%-ánál az összkoleszterin-szint 5,17 mmol/l fölé való emelkedését lehetett észlelni. Dr. Balabanov szerint a diéta igen jól tűrhető: „nemcsak csökkenek a görcsrohamok, nemcsak jobb az életminőség, de elmaradnak az antiepileptikumok mellékhatásai (hízás, álmosság) is”.
A vizsgálatban résztvevő dietetikus Kelly Roehl szerint bíztatni kell a betegeket, hogy a szénhidrátot magas rosttartalmú ételekből biztosítsák, melyek magas zsírtartalmúak is lehetnek (magok, csonthéjasok). „Sok vaj és kókusz-olaj elfogyasztására bíztatjuk a betegeket, mert mindkettő nagyrészt telített zsírokat tartalmaz.” A diéta bevezetésével az antiepileptikumok csökkenthetők, ami lényeges javulást jelent.
Egy másik vizsgálat (AES 68th Annual Meeting, Platform session B07, presented december 8, 2014) vezetője, Dr. Cervenka (Adult Epilepsy Diet Center at Johns Hopkins Hospital, Baltimore, Maryland) 100 refrakter beteget követett. 1 hónap múlva MAD diétával a betegek 55%-ánál legalább 50%-al csökkent a rohamok száma. 3 év múlva a betegek 8%-a teljesen rohammentes lett, ami a harmadik vagy a negyedik antiepilepsziás gyógyszerelésnek felel meg. Tudni kell ráadásul, hogy ezek a betegek „szuper refrakterek” voltak.
A magas zsírbevitel mellett kérdés a lipidszintek alakulása. Bár az összkoleszterin és a LDL a MAD megkezdése utáni első 3 hónapban jelentősen növekszik, de 1 év múlva a kiindulási értékre áll vissza.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
