Eculizumab neuromyelitis opticában
Egy fázis 3 vizsgálat eredményei szerint az i.v. eculizumab jelentősen csökkenti a neuromyelitis optica spektrum betegség kiújulásának kockázatát.
A több országban, 18 centrumban végzett fázis 3 PREVENT-vizsgálatba 143, aquaporin-4 antitest-pozitivitást (AQP4-IgG) mutató neuromyelitis optica spektrum betegségben (NMOSD) szenvedő beteget vettek be, 91%-uk nő, átlag életkoruk 44,3 év volt. A 2:1 arányban randomizált betegek kezelt csoportja (96 beteg) 4 héten át heti 900 mg, majd ezt követően kéthetenként 1200 mg iv. eculizumabot kapott, a kontroll csoport 47 betege pedig placebót. Megengedett volt az immunszuppresszív terápia –a rituximab kivételével, amelyet a vizsgálatot megelőző 3 hónapban nem kaphattak a betegek. Az elsődleges végpont az első kiújulásnak ítélhető („adjudicated”) tünet volt: az aktív kezelésben részesülőknél 3 esetben (3%), a placebót kapottaknál 20 esetben (43%) következett be. A kockázati arány (HR) ilyen módon 0,06 volt (95%CI 0,02-0,20, P<0,001). Az aktívan kezelt betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt az évenként várható kiújulás. Az első megítélhető kiújulás átlagos ideje a placebo csoportban 103 hét volt, az eculizumab csoportban még nem érték el. Az orvos által megállapított (valódi és nem csak annak ítélhető) kiújulás az eculizumab csoportban kevesebb volt, mint a placebo csoportban (15% vs 62%, HR: 0,18, P<0,01). Másodlagos méréseknél látszott, hogy az évenkénti igazított „adjudicated” kiújulások aránya 0,02 és 0,35 volt (P<0,001). A vizsgálatot az eculizumab csoportba tartozó betegek 17%-a, a placebo csoport résztvevőinek 6%-a hagyta abba, ennek oka mindössze két betegnél volt a mellékhatás, mindkét beteg a placebót kapók közé tartozott. A mellékhatás egyébként az eculizumab csoportban volt gyakoribb: felső légúti fertőzés 30 vs 19/100 beteg/év, fejfájás 55 vs 38/100 beteg/év. A rokkantsági státusz (EDSS) nem különbözött jelentősen a két csoport között (-0,18 vs 0,12).
Az aktívan kezelt csoportban egy beteg tüdő-empyema miatt meghalt (Streptococcus intermedius, Peptostreptococcus micros), ő egyébként azathioprint is kapott. Meningococcus fertőzés nem fordult elő, de több komoly fertőzés is volt az eculizumab csoportban (8 vs 15 eset/100 beteg/év). A kutatók szerint a terminális komplement rendszer blokkolásával az eculizumab növeli a menigococcális és a kapszulába zárt bakteriális fertőzések kockázatát, ezért a vizsgálat indításakor minden beteg védőoltást kapott.
A neuromyelitis optica spektrum betegség (NMOSD), melyet gyakran csak neuromyelitis opticának (NMO) vagy Devic-szindrómának neveznek, heterogén állapot, a központi idegrendszer gyulladásos, komplementek által mediált demyelinizációs betegsége. Szokásosan a nervus opticust és a gerincvelőt érinti. Monofázisosan, de inkább vissza-visszatérve jelenik meg. A kiújulások bénulásokat, vakságot, paralysiseket és akár halált is eredményezhetnek. Az AQP4 leginkább a központi idegrendszer astrocytái által termelt „víz-csatorna fehérje”. Ebben az autoimmun betegségben leginkább három auto-antitest (anti-AQP-4, anti-MOG és anti-neurofascin) van jelen. Az AQP4 ellen termelt IgG-típusú antitestek az NMODS-s betegek 65-88%-ában mutathatók ki.
Az eculizumab Soliris, Alexion Pharmaceuticals) egy humanizált monoclonális antitest és egy C5 komplement gátló. Az FDA már 2007-ben törzskönyvezte paroxizmális éjszakai hemoglobinuria, 2011-ben atípusos hemolitikus urémia szindróma, majd 2017-ben myasthenia gravis kezelésére. Az FDA februárban elsőbbségi eljárás alá vonta az eculizumabot az NMOSD kezelésére, így ez a szer várhatóan már júniusban az első törzskönyvezett gyógyszer lesz ebben az indikációban.
Dr. Dean M. Wingerchuck (Mayo Clinic in Phoenix and Scottsdale, Arizona) és munkatársai elsőként bizonyítottak randomizált, kontrollált vizsgálat keretében a szer hatásosságát NMODS-ben, ami azért is különösen fontos, mert eddig csak megfigyeléses vizsgálatok eredményei álltak rendelkezésre. Az eredményeket a New England Journal of Medicine-ben 2019. májusi online kiadásában is megjelentették, és az American Academy of Neurology (AAN) 2019-es találkozójának Emerging Science (ES) szekciójában is ismertették.
Forrás: