Előszó

Jó érzéssel kezdjük ötödik évfolyamunkat, hiszen a nőgyógyász társadalom jelentős részével folytatunk kéthavonta tartalmas párbeszédet. Nagyszerű dolog a sok kedvező visszajelzést és a megfejtéseket feldolgozni.

Jelen számunk Hazai Aktualitás rovatában ismét visszatértünk a császármetszés kérdéséhez. Ugocsai Gyula főorvos magas intelligenciát és valódi gyakorlati hozzáértést tanúsító írása sok gondolatot ébreszt. Legtöbb állításával egyet lehet érteni, végső következtetése – miszerint „a kérésre végzett elektív császármetszésnek helye van orvosi gyakorlatunkban” – azonban még értékelést kíván. A császármetszés műtétes beavatkozás, tehát megvannak a maga szövődményei, ezért jelenlegi álláspontunk szerint csak orvosi javallat alapján végezhető. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennénk nyitottak az új igények fogadására, s a műtéti javallat felállításakor ne adnánk lehetőséget a várandós nőnek (házaspárnak), hogy megfelelő felvilágosítást követően elmondja a véleményét. Ennél is fontosabb, hogy hazánkban is megszervezzük a császármetszés intézményi értékelésének szempontjait.

Kiemelt témánk az epiduralis és spinalis érzéstelenítés, melynek hazai bevezetésében évtizedekkel ezelőtt úttörő szerepet játszó Krasznai Péter főorvos hasznos kiegészítéseket tesz a szerző cikkéhez. Hazánkban a legtöbb szülészeti osztályon hozzáférhető a regionális anaesthesia, de sajnos még mindig vannak nagy forgalmú kórházak, ahol a terhesek/szülő nők vagy a szülész, vagy az aneszteziológus, vagy mindkettejük nem megfelelő hozzáállása miatt nélkülözik az epiduralis és/vagy spinalis érzéstelenítés áldásos lehetőségét. Ideje lenne ezeken az osztályokon is megtenni a szükséges lépéseket. Mindenesetre biztató, hogy klinikánk ez évi szülészeti aneszteziológiai továbbképző tanfolyamán több mint százan (!) vettek részt.