Hol tart a lépfene?
A magyar és nemzetközi sajtó 2014. július 4-n hírt adott magyarországi humán anthraxról, melyet beteg szarvasmarha húsának fogyasztása okozott. Négy nappal később, a tiszafüredi illegális vágástól függetlenül, egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága lépfene kórokozóját mutatta ki, egy humán bőranthrax kapcsán.
A lépfenét vagy anthraxot aGram-pozitív, pálcika alakú, aerob körülmények között spóraképző Bacillus anthracis váltja ki. Mérsékelt és trópusi éghajlatú országokban egyaránt előforduló zoonózis. A kérődző állatok (szarvasmarha, juh, kecske és ló, teve, antilop) lépe megnagyobbodik és feketés-barnásan elszíneződik, innen kapta magyar nevét. A humán megbetegedések ritkák, a fertőzött állatokkal vagy ezekből származó termékekkel, gyapjúval, állatbőrrel, csonttal, hússal, tejtermékekkel kapcsolatba került emberek a veszélyeztettek. A spórák megtapadhatnak az állatokon és a lenyúzott bőrön/szőrön is hosszú éveken át megőrzik fertőzőképességüket. A spóra háromféle módon kerülhet be az emberbe: a bélrendszeren át, belélegezve a tüdőn keresztül és a bőrrel érintkezve.
A gasztrointesztiális (gasztroenterikus) lépfene legfőbb forrása a fertőzött hús. Tünetei: véres hányás, súlyos hasmenés, a béltraktus akut gyulladása és az étvágytalanság. Időben megkezdett kezeléssel gyógyítható, de a halálozási arány 25% - 60%.
Pulmonáris (tüdőgyulladásos, légzőszervi) lépfene más néven a gyapjúválogatók betegségeként ismert. A légzőrendszeri megbetegedés embereknél általában influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, és légzésleálláshoz vezet. Igen nagy arányban okoz halálozást, ezért a kórokozót biofegyverként is használják.
Bőrlépfene: a „pokolvar” teljesen fájdalommentes. A bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő pörk fekete színére utal a görög név, ami szenet jelent. A kezelt esetek többnyire gyógyulnak, kezelés nélkül viszont toxémia alakulhat ki, akár 20 % körüli elhalálozást eredményezve.
2013. szeptemberében Jászladányban birkák közt mutatták ki a fertőzést, ekkor emberi megbetegedés nem fordult elő. Ez év tavaszán lépfenében pusztult el a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja, fertőzött marhahús miatt.
A jelenlegi humán esetszám több éves csúcsot döntött. A területileg illetékes kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, illetve népegészségügyi szakigazgatási szervének szakemberei a helyszínen megtették a szükséges intézkedéseket. Azóta újabb emberi megbetegedés nem fordult elő. Anthraxos állatokból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság begyűjti és megsemmisíti. Az érintett állatállomány védőoltást kap, de a legelőre hajtandó állatok vakcinázása is gyakorlat. A hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelést kapnak, a velük egy háztartásban élők figyelmét felhívják a betegség tüneteire. Az időben felfedezett megbetegedés antibiotikummal jól gyógyítható. Az emberek számára kifejlesztett, törzskönyvezett oltóanyag sem Magyarországon, sem más európai országban nincs forgalomban. Civileknél az oltás a mellékhatások és kockázatok, valamint a ritka előfordulás miatt nem bevett gyakorlat. Az USA-ban a legveszélyeztetettebb katonai alakulatokat viszont beoltják a kórokozó ellen.
Forrás:
