Ízérzés és a nemzőképesség

„Közleményünk az ízérzési rendszer és a férfi reprodukció közötti összefüggést igazolja – mondja a vizsgálatot vezető Bedrich Mosinger, a Monell molekuláris biológusa. – Egy újabb példa arra, hogy az ízérzés egyes elemei fontos szerepet játszhatnak más szervrendszerek működésében is.”

A Proceedings of the National Academies of Sciences online kiadásában közzétett adatok szerint a két kritikus protein a TAS1R3 (mely az édes íz érzékelésében játszik szerepet) és a GNAT3 (mely a szájüregi ízérzékelő receptorokból érkező jelet idegi ingerületté alakító molekula). Az állatkísérletek célja annak meghatározása volt, hogy az említett proteinek csak a hímeknél bírnak-e jelentőséggel a fertilitásban. Mindkét ízérzékelési fehérjét korábban már kimutatták a herékből és a spermából, de funkciójuk egészen mostanáig nem volt tisztázott. A két protein reproduktív funkciójának tisztázásához a kutatók olyan egereket tenyésztettek ki, melyek szervezetéből hiányzott a TAS1R3 és GNAT3 egérvariánsa, ugyanakkor a TAS1R3 receptor humán formáját expresszálták. Ezeknél az állatoknál a nemzőképesség normális volt.

Abban az esetben azonban, ha a TAS1R3 receptor humán formáját clofibrat adásával blokkolták, melynek következtében nem volt jelen a TAS1R3 és GNAT3 protein funkcionális formája, a hímek nemzőképtelenné váltak, mivel a spermiumok csak kisebb mennyiségben és kóros formában termelődtek. A sterilitás gyorsan megszüntethető volt, ha a clofibratot elvonták a táplálékból.

A clofibrat a fibrátok egyik képviselője, melyet gyakran rendelnek a lipideltérések, például a magas koleszterin- vagy trigliceridszint rendezésére. A Monell kutatócsoportja által végzett korábbi vizsgálatok azt jelezték, hogy a clofibrat a humán TAS1R3 receptor hatásos inhibitora, a receptor egérvariánsa esetében azonban már nem mondható el ugyanez.

Tekintettel arra, hogy a fibrátok a modern orvostudomány széles körben használt szerei, ezen túlmenően a modern mezőgazdaságban is alkalmazzák a szerkezetileg hasonló fenoxi-herbicideket, melyek ugyancsak blokkolják a humán TAS1R3 receptort, Mosinger arra következtet, hogy e vegyületek negatívan befolyásolhatják a humán fertilitást, ami egyre nagyobb problémát jelent világszerte. Ugyanakkor említést tesz a kutatás pozitív aspektusairól is: „Amennyiben farmakológiai megállapításaink valóban összefüggnek a férfi infertilitás világszerte növekvő incidenciájával, akkor most már elegendő ismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy olyan terápiákat fejlesszünk ki, melyek mérséklik vagy teljesen semlegesítik a fibrátoknak és fenoxi-vegyületeknek a spermiumok termelődésére és minőségére kifejtett kedvezőtlen hatását. Ezen információk birtokában tovább folytathatjuk a férfiaknak szánt nem hormonális fogamzásgátlók kifejlesztését.”

A Monell kutatócsoportjának és más munkacsoportoknak a korábbi vizsgálatai azt igazolták, hogy az ízérzésben szerepet játszó néhány gén a szervezet más részein is megtalálható, többek között a gyomorban, a belekben, a hasnyálmirigyben, a tüdőkben és az agyban. Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a felsorolt szervekben is fontos élettani szerepet töltenek be.

„Más tudományos eredményekhez hasonlóan jelen vizsgálatunk eredményei is több kérdést, mint választ fogalmaznak meg – kommentálja a közleményt a Monell molekuláris neurobiológusa, Robert Margolskee. – További feladatunk lesz azon utak és mechanizmusok azonosítása a herékben, melyek ezeket az ízérzési géneket használják, így megérthetjük, hogy e gének kiesése miként vezet infertilitáshoz.”