Jó, ha szerepelnek az étlapon a kalóriák

A vizsgálat annak a rendelkezésnek a hatásait kívánta felmérni, mely kötelezővé teszi az étteremláncoknak, hogy feltüntessék minden fogás kalóriatartalmát is az étlapon. A vizsgálat 18 hónappal a hatályba lépést követően készült – ez hosszabb időszak volt, mint eddig bármelyik hasonló vizsgálat esetében. A szerzők többféle étteremláncot is bevontak a vizsgálódásba, többek között hamburgerezőket, szendvicsbárokat és kávézókat is.

„Az emberek többségének fogalma sincsen arról, mennyi kalóriát tartalmaznak az éttermi adagok” – mondja a vizsgálatot vezető dr. James Krieger, Seattle közegészségügyi szolgálatának munkatársa.

Az eredmények azt jelzik, hogy a szabály hatályba lépését követően a korábbinál többen nyilatkoztak úgy, hogy megnézik az étlapon a kalóriatartalomra vonatkozó információkat is. Tizennyolc hónap elteltével a mexikói típusú éttermek vendégei csökkentették kalóriabevitelüket, a kávézók vendégei pedig az üdítőitalokból származó kalóriákra figyeltek oda jobban, mint korábban. Ezek az eredmények annak tulajdoníthatók a vizsgálat vezetője szerint, hogy a tudatos fogyasztói szemlélet kialakításával az emberek eldönthetik, hogy növelik-e kalóriabevitelüket például a kávéra kért tejszínhabbal vagy az ételre tett mexikói szósszal. „A hamburger- és szendvicséttermek esetében nem sok változást észleltünk a fogyasztói szokásokban – emeli ki dr. Krieger. – Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a kalória feltüntetését követően a nők kevesebb kalóriát fogyasztanak, mint a férfiak, különösen a kávézókban.”

E megállapítások széles körű jelentőséggel bírnak, mivel az Egyesült Államokban 130 millió ember ebédel étteremben, és egy átlagos amerikai hetente átlagban 4,8 alkalommal látogat étterembe. Másik beszédes adat, hogy az élelmiszerekre költött dollárok csaknem felét otthonuktól távol elfogyasztott ételekre költik az amerikaiak, és a napi kalóriabevitel egyharmada nem otthoni étkezések során kerül be az emberek szervezetébe.

Úgy tűnik, hogy meglehetősen nagy diszkrepancia van a kalóriabevitellel kapcsolatos vélekedések és a realitás között: „Minél nagyobb a tényleges kalóriatartalom, annál nagyobb a különbség aközött, amennyi kalóriatartalmat az adott fogásban feltételeznek a vendégek, mint amennyi valójában van benne. Sok változtatni való van azon is, hogy az emberek mit tekintenek „normálisnak”.”

„A változtatáshoz azonban időre van szükség, de sok kicsi sokra megy – hangsúlyozza Tracy Fox, washingtoni élelmiszer- és táplálkozástudományi szakértő. – A kalóriatartalom országos szinten való feltüntetése javíthat a helyzeten. Ha az emberek valamit sok helyen és gyakran látnak, akkor azt kezdik észrevenni és tudatosítani magukban és összefüggéseiben látni a kérdést. Ahogyan növekszik a tudatosság, úgy hasznosul egyre több információ. Ha javítjuk a kalória feltüntetésére irányuló erőfeszítéseinket, javítjuk az iskolai étkezések minőségét és kiszortíjuk a silány élelmiszereket az oktatási intézményekből, akkor ezzel megkönnyítjük az emberek számára, hogy egészséges ételt válasszanak, bárhol is legyenek.”

A kalóriatartalom feltüntetése egy nagyobb rendszer egyik eleme az elhízás elleni harcban − figyelmeztet a vizsgálat vezetője. „Egyetlen intézkedés nem elegendő az egészséges étkezési szokások és az aktív életmód kialakításához, ehhez egymást átfedő, egymást keresztező és erősítő intézkedések rendszerére van szükség.”