Kohorsz és eset-kontroll vizsgálatok: előre- és visszatekintés a klinikai kutatásban

Az eset-kontroll és a kohorsz vizsgálatok jelentése számos klinikus számára napjainkban is sok fejtörést okoz. Rövid összefoglalónk a két módszer közötti különbség megvilágításán túl bemutatja e vizsgálatok értékét a gyakorlati munkában jártas szakembereknek.

A két vagy több csoportot összehasonlító közlemény olvasásakor nem mindig tudjuk azonnal értelmezni az „eset-kontroll” és a „kohorsz” kifejezést. A két vizsgálati módszer közötti különbség megértése azonban segítséget nyújt a klinikusnak az adott közlemény súlyának értékelésekor.

Bevezetésképpen egy egyszerű algoritmus segíthet az adott vizsgálat besorolásában. Az első kulcskérdés (1. ábra), ki határozta meg a vizsgálat feltételeit (egyszerű példával élve: ki döntött a kezelés beállításáról). Ha egy klinikai vizsgáló (clinical investigator) felügyelte a beavatkozást, a beszámoló egy kísérleti (experimentális) vizsgálatot (pl. szabályos gyógyszerkipróbálást) értékel. Az experimentális vizsgálatokban „...a vizsgáló ellenőrzött körülmények között, szándékosan befolyásol egy vagy több tényezőt, hogy megítélhesse beavatkozásának eredményét”. Futballhasonlattal élve, a kísérletes tanulmányban a vizsgáló a hátvédsorból irányít és figyeli a játékot.

Ha a kutató felügyelet helyett inkább csak figyeli a beteget kezelő orvos által beállított terápiát, akkor a vizsgálat „megfigyeléses” („természetes kísérlet”). Visszatérve a futball analógiához, a megfigyeléses vizsgálatban a vizsgáló a partvonalon állva követi a játék menetét.