Közvetlenül összefügg az elhízás és a hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigyrák az egyik legnagyobb halálozású rosszindulatú daganat embereknél. A többi ráktípushoz hasonlóan erre is igaz, hogy korai felismeréssel javítható a hosszú távú túlélés, ám a különösen agresszív formák rendszerint nem adnak korai figyelmeztető jeleket. A National Cancer Institute adatai szerint a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának számító ductalis adenocarcinoma a negyedik a rákhalálozási listán az Egyesült Államokban. A JCCC vizsgálata mindössze 3−5 százalékban adja meg az összegzett 5 éves túlélést, a betegek átlagosan mindössze 4−6 hónapot élnek még a diagnózis felállításától számítva. A jelenlegi kezelési módszerek számukat és hatásosságukat tekintve is meglehetősen behatároltak, ezért a kutatások elsősorban a prevenciós stratégiákra összpontosítanak, hogy a betegség még az előrehaladott stádium előtt felismerhető legyen. A szakemberek tudják, hogy a pancreas intraepitheliális neoplasiái (PanIN) a hasnyálmirigy prekurzorainak tekinthetők, melynek jelenléte markerként használható már a hasnyálmirigyrák praecancerosus stádiumában. Ezek az elváltozások azonban sajnos csak mikroszkópos méretűek és csak biopsziával kimutathatók.

A JCCC dr. Giudo Eibl által vezetett vizsgálatában azt találták, hogy a nagy kalória- és zsírtartalmú diétával elhízottá tett egereknél kórosan nagy számban fordulnak elő ilyen elváltozások. A mostani vizsgálat igazolt elsőként direkt oki korrelációt állatmodellben az elhízás és a hasnyálmirigyrák kockázata között.

Az egereknél létrehozott elhízás több fontos klinikai jegyében is nagyban hasonlít a humán obezitáshoz, ilyen például a súlygyarapodás és a kísérő metabolikus zavar. Ennél fogva az egérmodell ideális módszer a hasnyálmirigyrák mögött álló, az elhízás által beindított biológiai mechanizmusok feltárásához. Az egyik vizsgálati csoportot elhízottá tett egerek, a kontrollcsoportot pedig olyan, genetikai szempontból megegyező állatok alkották, akiket nem tartottak kalóriában és zsírban gazdag étrenden.

A normálisan táplált egerek testsúlya 14 hónap alatt átlagosan körülbelül 7,2 grammal gyarapodott, míg a zsíros és kalóriadús diétán tartott állatoké 15,9 grammal. A patológiai vizsgálatok azt igazolták, hogy a normál étrenden tartott állatok hasnyálmirigye többnyire normális volt, legfeljebb elszórtan voltak jelen benne PanIN léziók. Az elhízott állatoknál ugyanakkor jelentősen nagyobb számban voltak kimutathatók ilyen elváltozások, és kevesebb volt az ép pancreas.

A vizsgálat eredményei azt jelzik, hogy a nagy kalória- és zsírtartalmú diétán élő egereknél, akiknek testsúlya lényegesen nagyobb mértékben gyarapodott, anyagcserezavarok is felléptek, megemelkedtek az inzulinszintek, a hasnyálmirigy szövetében gyulladás és PanIN léziók alakultak ki. E megfigyelések arra utalnak, hogy az ilyen étrend hízáshoz, metabolikus zavarokhoz, a pancreas gyulladásához és egyéb elváltozásaihoz vezet, melyek rákelőző állapotok lehetnek. „E léziók kialakulása egereknél nagyon hasonló ahhoz, mint amit emberek esetében látunk. Ezek a léziók hosszú idő alatt alakulnak át rosszindulatú daganattá, ami elegendő időt hagy a prevenciós stratégiák alkalmazásához. E körbe tartozik a zsírban és kalóriában szegény étkezés is, melynek pozitív hatása van” – magyarázza