Mégis káros a mikrohullámú sugárzás
Az International Agency for Research on Cancer (WHO) a mikrohullámú sugárzást a 2B osztályú karcinogének közé sorolta. A gyermekek és a magzat szervezete több sugárzást nyel el, ezért ha tartós vagy nagy dózisú mikrohullámú sugárzás éri őket, fokozott annak kockázata, hogy felnőtt korukban daganat vagy digitális demencia alakuljon ki náluk.
Manapság egyre nagyobb szerephez jutnak azok a technológiák, amelyek nem ionizáló sugárzást bocsájtanak ki. Ilyenek a telefonok, Wi-Fi routerek, bizonyos gyermekjátékok. Bár az adatok ellentmondásosak, a mikrohullámú sugárzás (MWR) és a rák között figyeltek már meg összefüggéseket. Több tanulmány is talált összefüggést a masszív telefon használat és az agydaganat gyakorisága között. Az aggodalomra az is okot ad, hogy a jelenleg rendelkezésre álló egészségügyi adatokkal nem vagyunk képesek biztosan megállapítani, hogy hány környezeti faktor hozható összefüggésbe az egyes esetekkel, valamint hogy az esetszámok megnövekedése nem csupán a diagnosztikai eszközök fejlődésének tudható-e be. Az elkövetkezendő időkben nem valószínű, hogy kevesebbet használnánk majd mobiltelefonjainkat, és minden veszélyükkel együtt ezek a készülékek több életet mentettek meg, mint ahány ember halálát esetlegesen okozzák.
L. Loyd Morgan és kollégáinak Journal of Microscopy and Ultrastructure című lapban online megjelent összefoglalója rámutat, hogy a mai ismereteink szerint a gyermekekre nézve sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a mikrohullámú sugárzások, mint a felnőttekre. 2009-2014 közötti telefon használati (illetve a sugárzásnak kitettségi) adatokat elemeztek, ezeket összevetették a telefonok dozimetriájával, kormányzati dokumentumokkal, gyártók kézikönyveivel, valamint a szakirodalommal. A gyermekekben a sugárzás nagyobb hányada (nagyjából kétszeres mennyisége) nyelődik el, részint, mert bőrük és csontjaik vékonyabbak. Idegszöveteik elnyelési képessége a korral változik, de átlagosan körülbelül 10-szer akkora, mint a felnőtteké. A magzatok kifejezetten sérülékenyek, mivel MWR hatására az idegsejtek védőburka, a myelinhüvely degenerálódhat.
Az MWR-re megadott határértékek 19 éve változatlanok. Az okostelefonok gyártói ennek alapján úgy határozzák meg termékeiknél, hogy milyen messze kell tartani azokat a testtől, hogy az ebben a távolságban (10-25 mm) kibocsátott mikrohullámú sugárzás az előírt határértékek között maradjon. A tabletekre és laptopokra ez a biztonságos távolság a testtől 20 cm. A szerzők szerint a jelenlegi határértékek azon - a téves – feltevésen alapulnak, hogy a vezeték nélküli eszközök egyetlen potenciális veszélye a túlmelegedés okozta. Ugyanakkor több alapos tudományos jelentés is beszámolt már a nem hő okozta szövetkárosodásról. A szerzők véleménye szerint a mindennapjaink részét képező vezeték nélküli eszközeinket meg kell próbálni a lehető legbiztonságosabb formában használni és ehhez néhány tanácsot is adtak:
A távolság a barátunk: A sugárzás intenzitása a forrástól való távolság négyzetével csökken. Amíg egy telefon nincs kikapcsolva, mindig sugároz. Tehát ha nem használjuk, ne tartsuk a testünkön, testünk közelében, rakjuk inkább táskába, hátizsákba. Fiúk/férfiak ne rakják az első zsebükbe, lányok/nők pedig a melltartójukba.
A terhes nők mindenképpen tartsák távol a telefont a hasuktól, valamint szoptatás közben se telefonáljanak.
A baba-monitorokat ne helyezzük a gyerekágyba és ne adjunk a gyerekek kezébe mikrohullámmal működő játékokat! (A világ gazdagabb felén már iPaddal felszerelt bili is kapható.)
Gyermekeknek és kamaszoknak tudniuk kellene, hogyan használják ezeket az eszközöket helyesen. Például nem szabadna senkinek sem telefonnal a párnája alatt aludni, holott rengeteg tinédzser így tesz. Ez azért is kifejezetten veszélyes, mert a kockázat kumulatív, a több órányi használat több elnyelt sugárzást jelent.
Az otthoni Wi-Fi routereket helyezzük olyan helyre, ahol a család a lehető legkevesebb időt tölti, kiemelten figyelve itt a gyermekekre.
Forrás:
