Mellűri folyadékgyülem gyermekkorban

FŐ SZEMPONTOK

1. A mellhártya fali és zsigeri lemeze virtuális (10–24 µm szélességű) rést zár közre, melyet vékony folyadékréteg tölt ki. A lemezek között folyadék szaporodik fel, ha a nyirokutak nem biztosítják a megfelelő elfolyást.
2. Transsudatum akkor termelődik, ha a hidrosztatikus és onkotikus nyomás okozta mechanikus erő az abszorpciót meghaladó mértékben segíti elő a folyadék filtrációját, és a folyamat közvetlenül nem érinti a mellhártya felszínét. Az exsudatum a pleura felszínét elérő gyulladásos betegség vagy gátolt nyirokelfolyás eredményeképpen alakul ki.
3. A mellűri folyadékgyülem igazolásának elsődleges eszköze a postero-anterior irányú mellkasi röntgenfelvétel: a costo-phrenicus szöglet elsimulása a folyadékgyülem első diagnosztikai jele.
4. A parapneumoniás folyadékgyülem a mellhártya lemezei között pneumonia, tüdőtályog vagy bronchiectasia következtében felszaporodó folyadék, melynek hátterében gyermekkorban leginkább nem gümőkóros, bakteriális tüdőgyulladás áll.
5. A chylothorax zavaros vagy tejfehér mellűri folyadékgyülem, de újszülöttkorban vagy éhezéskor víztiszta is lehet. A primer gümőkór korai szövődményeként jelentkező mellűri folyadékgyülem általában egyoldali, ellenkező esetben miliaris betegséggel vagy haematogen szóródással társul.

Bevezetés

A mellűri folyadékgyülem (a mellhártya lemezei között megjelenő folyadék) gyermekkorban ritkábban fordul elő, mint a felnőttek körében. Az állapot hátterében különböző fertőzéses és egyéb természetű folyamatok állhatnak. A mellűri folyadékgyülemmel kapcsolatos ismeretek zöme felnőttek bevonásával végzett tanulmányokból származik. Gyermekkorban egészen más tényezők okozhatnak mellűri folyadékgyülemet, mint felnőttkorban. Felnőttkorban leginkább a pangásos szívelégtelenség vezet transsudatum megjelenéséhez, míg az exsudatum rendszerint bakteriális tüdőgyulladás vagy rosszindulatú betegségek kísérőjelensége lehet. Gyermekkorban leggyakrabban fertőzés okoz mellűri folyadékgyülemet (az esetek 50–70%-ában parapneumoniás folyadékgyülem), kevésbé gyakori a pangásos szívelégtelenség (5–15%), míg malignus betegség ritkán szerepel okként.