Mielint és az idegrostokat védő vegyület
Az oregoni egyetem kutatói olyan anyagot fejlesztettek ki, mely védelmet nyújt az idegrostok és az azokat körülvevő mielinhüvely számára, így jelentősége lehet a sclerosis multiplexben kezelésében, illetve progressziójának lassításában.
Dr. Dennis Bourdette és munkatársai a Journal of Neuroimmunology című lapban publikált kutatásukban egérkísérletekben tesztelték azt a szobetirom nevű vegyületet, amely korábban már hatásosnak mutatkozott a mielinhüvely regenerációjának stimulálásában.
A szerzők mostani eredményei azt mutatják, hogy a szobetirom és vele rokon vegyületek nem csak a mielinsérülés utáni regenerációt serkentik, hanem hatásosak lehetnek a mielinsérülés prevenciójában is.
Sclerosis multiplex kapcsán közismerten károsodik az idegrostok mielin védőburka, sőt maguk az idegrostok is, melynek következtében lelassul vagy teljesen blokkolódik a normális idegi működésekhez szükséges elektromos szignál továbbítása. A kutatók a szobetiromot korábban olyan szerként fejlesztették ki, amely a pajzsmirigyhormonok hatásának utánzásával stimulálni képes a mielint termelő prekurzor sejtek, az oligodendrociták érését. Sikerült olyan módszert kidolgozniuk, melynek segítségével egerekben jelentősen növelni tudták az agyhoz eljutó szobetirom mennyiségét, ami mielinsérülést követően helyreállította a mielinhüvely épségét.
Az újabb kutatásban oly módon tesztelték a szobetirom hatását, hogy sclerosis multiplex egérmodelljében autoimmun betegséget indukáltak, melynek következtében a mielint és az idegrostokat érintő gyulladás alakult ki.
A mielinhüvely épségének fenntartásában alapvető szerepet játszó sejtekben protektív válaszreakció stimulálásával a kutatók képesek voltak elejét venni annak, hogy a mielin és az idegrostok károsodása kialakuljon. Ezen túlmenően a vegyület hatására csökkent a mikroglia aktivitása; ezek az agyban és a gerincvelőben megtalálható gyulladásos sejtek szerepet játszanak a sclerosis multiplex multiplex és más neurodegeneratív kórképek létrejöttében és progressziójában.
„Eredményeink imponálóak, és legalábbis részben neuroprotektív hatást jeleznek, kiemelten a mielin- és axondegenráció, valamint az oligodendrocyta-pusztulás gátlásával” – írják a szerzők.
A neurodegeneratív betegségében szóba jövő gyógyszerek fejlesztése során is fontos, hogy a potenciális szer hatásossága először állatmodellekben bizonyosodjon be. A vizsgálatot vezető dr. Priya Chaudhary hangsúlyozza, hogy a mostani felfedezésnek – különösen akkor, ha az eredményeket sikerül klinikai vizsgálatokkal is megerősíteni – elsődlegesen a sclerosis multiplex korai szakaszában lehet terápiás jelentősége. A szerzők szerint a szer védelmet nyújthat az idegrendszernek a sérülésekkel szemben és mérsékelheti a betegség súlyosságát.
