Mikobaktérium ritka szövődménnyel

A fültőmirigy fertőzéseket általában olyan patogének okozzák, mint a Staphylococcus aureus és az anaerob baktériumok, és csak ritkán mikobakteriális fertőzés. A mikobaktériumok három fő csoportba oszthatók: tuberkulózist okozó baktériumok (M. tuberculosis complex), leprát okozó baktériumok (M. leprae), és végül az összes többi, gyűjtőnevükön nem- tuberkulózisos mikobaktériumok (NTM), amiket atípusos mikobaktériumoknak is neveznek. Számos helyen megtaláljuk őket a környezetünkben, vízben, ételben, és a földben is. Több mint 150 fajta NTM létezik, a leggyakrabban tárgyaltak a Mycobacterium avium complex (MAC) tagjai. Egy ritkább faj, a Mycobacterium abscessus, egy Gram-pozitív, saválló pálca, mely a gyorsan növő NTM csoporthoz tartozik. 2016 áprilisában a Centers for Disease Control and Prevention egy tanulmányt közölt az M. abscessus fertőzésekről egy USA-beli, georgiai gyermekgyógyászati fogászat páciensei körében. Kilenc olyan igazolt vagy feltételezett fertőzéses esetet mutatnak be, mely egy közös forrásexpozícióhoz kapcsolhatók: vizes öblítés a fogorvosi rendelőben. Kay-Rivest és mtsai a Case Reports in Medicine-ben a Mycobacterium abscessus okozta fültőmirigy- tályog esetét mutatják be egy immunkompetens, felnőtt betegben. Jelenleg vitatott, hogy vajon a sebészeti beavatkozás vagy a gyógyszeres kezelés-e az előnyös kezelési mód ezeknél a betegeknél. Nem- tuberkulózisos mikobaktérium (NTM) fertőzés szokatlannak számít a fej és a nyak területén, ezért nincs konszenzus ezen fertőzések kezelésének kérdésében. A tanulmányban egy számos kísérőbetegséggel rendelkező, 57 éves férfi fájdalmasan duzzadt jobb parotis miatt jelentkezett a kórházban. A nyak számítógépes tomográfiája (CT) tályogot igazolt a fültőmirigyben. A tályogot intervenciós radiológia (IR) segítségével drenálták, amit továbbiakban még két alkalommal ismételtek. Számos antibiotikummal kezelték, mivel a tenyésztés eredménye kezdetben Gram-pozitív bacillusokra majd pedig mikobaktérium törzsekre utalt. A végső eredményt (Mycobacterium abscessus) egy referencialaboratórium állapította meg. Imipenemet kezdtek amikacinnel és klarithromicinnel. Az amikacint egy hónappal később leállították a hallásvizsgálatok során észlelt ototoxicitás miatt. A beteg Imipenem és klarithromicin kezelése további négy hónapon át tartott. A fertőzés öt hónap antibiotikum terápia után mind klinikailag, mind radiológiailag megszűnt. A beteg állapota intravénás antibiotikum kezelést követően indult javulásnak. A szerzők úgy vélik, hogy a megfelelő antibiotikum terápia megszüntetheti a parotis Mycobacterium abscessus okozta fertőzését, méghozzá a sebészeti beavatkozással járó kockázat nélkül. 

Forrás: Case Reports in Medicine