Nagy dózisú D-vitamin SM-ben
A klinikailag izolált szindróma (CIS) esetén nagy dózisú D-vitaminnal jelentősen késleltethető a betegségaktivitás kezdete.
- Tanulási képességek javítása SM-ben
- Sclerosis multiplex
- Három különböző SM altípust azonosítottak
- A rokkantság kialakulása sclerosis multiplexes betegeknél
- Longitudinális vizsgálat igazolta az Epstein–Barr-vírus és a sclerosis multiplex kapcsolatát
- Limfocita-mikroglia-asztrocita tengely krónikus aktív SM-ben
- A sclerosis multiplex progressziójának mechanizmusai
A JAMA folyóiratban március 10-én jelent meg a CHU Nîmes és az Université Montpellier kutatóinak cikke, amelynek eredményei szerint a kéthetente, szájon át történő 100 000 NE adagban végzett kolekalciferol (D-vitamin) jelentősen csökkenti a betegség aktivitását a klinikailag izolált szindrómában (CIS; clinically isolated syndrome) és a korai relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben (RRMS; relapsing-remitting multiple sclerosis).
A szklerózis multiplex (SM) jellemzően a központi idegrendszert érintő akut epizóddal kezdődik, mint például a neuritis optica (a látóideg gyulladása), a myelitis transversa (a gerincvelő gyulladása) vagy az agytörzsi szindróma. A kezdeti tünetek ezen körét klinikailag izolált szindrómának (CIS) nevezik, bár a CIS nem mindig alakul át szklerózis multiplexszé. A visszaesés (klinikailag egyértelmű SM-szindrómává válás) kockázati tényezői közé tartozik az agy-gerincvelői folyadék oligoklonális sávjainak jelenléte az agyi MRI-n a T2-súlyozott folyadékkal hígított inverziós visszanyeréses (recovery) elváltozások nagy száma és a CIS kezdeténél a fiatalabb életkor.
A D-vitaminhiány az SM kockázati tényezője, és összefügg a betegség aktivitásával, de a korábbi pótlási vizsgálatok ellentmondásos eredményeket hoztak. Immunmoduláló hatása miatt a D-vitamint többnyire az interferon-béta kiegészítő terápiájaként vizsgálták. A kutatócsoport célja a D-vitamin monoterápiában történő alkalmazásának értékelése volt a közelmúltban történt CIS-esetekben.
A D-Lay MS randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban a kutatók párhuzamos, vizsgálatot végeztek, amelyben kezeletlen CIS-ben a nagy dózisú kolekalciferol kar eredményeit hasonlítottak össze a placebo karéval.
A vizsgálatban olyan 18-55 év közötti felnőttek vettek részt, akiknél a CIS 90 napon belül kezdődött, a szérum D-vitaminszintje 100 nmol/l alatti volt, és az MRI térbeli disszeminációra vagy ≥2 lézióra utaló bizonyítékot mutatott, valamint pozitív oligoklonális sávokat. Összesen 316 résztvevőt randomizáltak 1:1 arányban, majd 24 hónapon keresztül kéthetente szájon át 100 000 NE kolekalciferolt (n=163) vagy placebót (n=153) kapjanak. Az elsődleges kimenet a betegség aktivitásának alakulása volt (első relapszus vagy új/kontrasztérzékenységet fokozó MRI-léziók). A 316 randomizált résztvevő közül 303-an (156 D-vitamin; 147 placebo) legalább egy adagot kaptak, és 288-an teljesítették a teljes 24 hónapos vizsgálati időszakot.
A betegség aktivitása 156 D-vitaminnal kezelt betegből 94-nél (60,3%) jelentkezett, míg a placebo karon 147-ből 109-nél (74,1%), és a betegségaktivitás bekövetkezéséig eltelt medián idő szignifikánsan hosszabb volt a D-vitamin esetében (432 vs. 224 nap). Mindhárom másodlagos MRI-végpont a D-vitaminnal kezelt csoportban mutatkozott kedvezőbbnek: általános MRI-aktivitás (57,1% vs. 65,3%; HR, 0,71), új vagy megnagyobbodó T2-léziók (46,2% vs. 59,2%; HR, 0,61) és kontrasztanyaggal erősödő léziók (18,6% vs. 34,0%; HR, 0,47).
A szájon át szedhető nagy dózisú kolekalciferol tehát csökkentette a betegség aktivitását CIS-ben és korai, relapszáló-remittáló MS-ben. Ezek az eredmények alátámasztják a nagy dózisú D-vitamin impulzusadagolással, mint kiegészítő terápiával folytatott további vizsgálatokat. A nagy dózisú D-vitamin olcsó, jól tolerálható lehetőséget kínál, különösen ott, ahol a standard betegségmódosító terápiákhoz való hozzáférés korlátozott.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
High-Dose Vitamin D in Clinically Isolated Syndrome Typical of Multiple Sclerosis
Irodalmi hivatkozás:
Eric Thouvenot et al, High-Dose Vitamin D in Clinically Isolated Syndrome Typical of Multiple Sclerosis, JAMA (2025). DOI: 10.1001/jama.2025.1604