NO ACID – NO ULCER

A savelválasztás gátlásának útjai

No acid – no ulcer. Igaz? Nem igaz? És ha igaz, akkor mennyiben igaz ez a XX. század elején megfogalmazott összefüggés? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg bennünk, ha ezzel az összefüggéssel találkozunk. Száz évvel ezelőtt több igazat, az akkori ismeretek birtokában talán teljes igazat is jelenthetett, de tudjuk, hogy – bár a hiperaciditás és a gyomorfekély kialakulása közötti összefüggés sokszorosan bizonyított – a gyomorfekély megjelenéséért nem egyedül a fokozott savelválasztás felelős. Mi is ez a sok bajt okozó, de alapvető fiziológiai funkcióval rendelkező „acid”?

A gyomorsav

Az ókori görögök a savakat – mint kémiai fogalmat – nem ismerték, ezeket az anyagokat keserű-savanyú folyadékként azonosították. Kr. e. IV. században Diocles már említést tesz gyomorégésről, a hátba kisugárzó fájdalomról, mint a gyomor bizonyos betegségének tüneteiről. Háromszáz évvel később C. Celsus – aki a lexikonok megfogalmazása szerint ugyan csak „orvostudományi író” volt – felismerte, hogy vannak savas ételek, és könyvében azt írja, hogy gyomorfekély esetén csak könnyű étel fogyasztása megengedett és kerülendő a fűszeres és a savas étrend. Bölcs megállapítás!